81038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vert falak építésére

Megjelent 192á. évi jvmius hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81038. SZAM. — Vllf/a. OSZTÁLY. Eljárás vert falak építésére. Guganovich Máté banktisztviselő Budapesten. A bejelentés napja: 1921. év! február hó 19-ike. A faltégla árának mai magassága és a Szénhiány é9s változott munkásviszonyokból származó gyártási nehézségek folytán várható további drágulása az építkezési kedvet 6 csaknem teljesen elnyomta s az egész világon nyomasztóan érezhető lakásínség megszüntetését csak akkor remélhetjük, ha az építkezést olcsóbbá tehetjük. t Hogy ezen célt legalább az egyszerűbb lakóit) házaknál, gazdasági épületeknél, műhelyeknél, raktáraknál stb. elérhessük, az építőanyagnál kell tetemes megtakarításra törekednünk, amit azáltal érhetünk el, hogy a helyszínen levő, az alapok-, csatornák-, sze-15 métgödrok- és pincéből kiemelendő talajt (többnyire agyagföldet, ritkábban homokot, kavicsot, kőtörmeléket) használjuk fel a falazatban, miáltal annak elfuvarozási költsége is elesik. Mivel azonban ez a kéznél levő 20 anyag falverésre nem mindig .alkalmas és egyébként is úgy hordképessége, mint az idő viszontagságaival szembeni ellenállóképessége egész bizonyosan jóval alatta marad a szokványnak, oly új építési eljárást alkalma-25 zunk, mely ezen hátrányt teljesen kiküszöböli. Ezt a feladatot a jelen találmány értelmében azáltal érjük el, hogy hordképes anyagból, betonból készült kereteket a téglakötés szabályai szerint elfalazunk, azonban 30

minden egyes keretsor elfalazása után azt a helyszínen található anyaggal, főleg agyaggal töltjük ki, melyet furkózás vagy csömöszölés által tömörítünk. Az új építő eljárást a mellékelt rajz se-35 gítségével magyarázzuk el, az 1. és 2. ábra az egyenes fal építésére használt keret felülnézete, illetve keresztmetszete, a 3. ábra a találmány szerint épülő fal táv-40 lati képe, a ' 4. ábra pedig függőleges metszete. A találmány szerinti eljárásnál használt betonkereteket az egyenes fal építésére az 1. és 2. ábrán látható négyszögletes, üreges tömbök gyanánt képezzük ki, falnyílások, 45 boltívek, szegletek stb. előállítására természetesen megfelelően más külső alakkal bíró kereteket használunk. Hogy a keretek teherbírása fokoztassék, azok falába a 2. ábrán jelzett (a) vasbetéteket ágyazzuk, amiáltal 50 a kereteknek széjjelfeszítését a beléjük fúrkozott anyag által kizárjuk. Hogy a falazás gyorsan és könnyebben legyen eszközölhető, a keretek nagyságát körülbelül 12 rendes faltégla térfogatának megfelelően választjuk. 55 A betonkereteket gyárilag készíthetjük és készen szállítjuk az építkezés színhelyére, vagy az építkezés színhelyén állíthatjuk elő. A falazást következőképpen eszközöljük: A kereteket habarccsal vagy más alkal- 60 mas kötőanyaggal egymás mellé illesztjük, ' azután a ládaszerű üregébe hintünk a helyszínen található kissé nyirkos, de sem nedves, sem száraz, sem göröngyös- anyagból mintegy 12—15 centiméternyit, ezt erősen 65 lefurkózsuk s mikor további 3—4 hintés és ezek lefurkózása után az üregek csaknem színig megteltek, habarcs vagy efféle alkalmazásával a téglakötés szabályai szerint felrakjuk a következő keretsort, úgy hogy a 70 függélyes hézagok, mint a téglafalnál, takarva legyenek. Erre az anyag 12—15 centiméteres rétegekbeni felhintését folytatjuk, ami az egyenletes és erős lefurkózást lehetővé teszi; ez azért nagyon. fontos, mert a 75 teljes száradásánál beálló zsugorodást (üle- . pedést) ily módon elenyészően csekély mértékre szállíthatjuk le. A jól lefürkózott anyag (a 4. ábrán b-vel jelölve) a kiszáradás után az ürtömböket erősen összetartja, mert 80