81028. lajstromszámú szabadalom • Kályha

— 2 — oldalt pedig az (r) ajtókkal van ellátva, mely utóbbiak a szekrénybe beépített (sl, s2, s3) főzőszekrényeket teszik hozzáférhe­tőkké. Ezen szekrények közül a két oldalsó a (t) csatorna útján közlekedik egymással. Mindegyik (sl, s2, s3) főzőszökrény felső lapja kis (u) ajtócskával van ellátva. Az (s) főzősizekrények felett rájuk tá­maszkodva az (el) sütő van a (dl) ajtón ált betolva. A felső szekrény (v) tetőlapja (vl) víz­melegítő lyukkal van ellátva, mely fölé a (w) füstcsőcsonk helyezhető. A felső szekrény oldalfalában is az alsó szekrényhez hasonlóan az (ml) betét van elrendezve, melynek füstcsőcsonk ráillesz­tésére való és az (nl) bádoglap útján el­zárható (n2) nyílása van. A kályhának vagy mindkét (a) és (b) része, vagy csak alsó (a) része tartható üzemben. Az első esetben a füstcsőcsonk, a felső tetőlapra vagy a felső rész oldalán kiképzett (n2) nyílásra illeszthető. A kályhának ezen alkalmazása esetében a főzés és sütés céljaira az alsó (f) főzőszek­rény, az alsó (e) sütő, a belső (o) tető, a felső (s) főzőszekrények és a felső (el) sütő áll rendelkezésre; amellett a felső tető víz­melegítő gyanánt szolgálhat. A kályhát úgy is használhatjuk, hogy csak az alsó (a) szekrény legyen működés­ben. Ez esetben vagy elzárjuk a (p) keret segélyével az (o) tetőlap nyílásait, ami által a felső (b) szekrény az üzemből ki van kapcsolva, vagy pedig a (b) szekrényt le­emeljük és csak az alsó (a) szekrényt használjuk. A felső szekrénynek kiiktatott állapotában a füstcsőcsonk az (n) bádog­lap eltávolítása után az alsó (n3) füstcső­nyílásra van illesztve. Az alsó szekrényből a felsőbe átáramló meleg mennyisége a (p) keret eltolásával szabályozható, amikor is a (q) nyílások többé-kevésbbé elzárhatók. Ugyancsak a meleg szabályozására szolgálhatnak egyéb ismert, kívülről beállítható csapó- vagy forgólemezek. A kályhában az összes sütő és főzőszek­rények egyaránt jól alkalmazhatók. A kályhát ezen célokon kívül egyúttal fűtő­kályhául is használhatjuk. A kályha szo­bában is alkalmazható, mivel a gőz a kályha belső részén keresztül a füstcsövön át távozik. A leírt új kályhának (további előnye, hogy a füstcsövekhez való oldalnyílások alkalmazása, által egyaránt használható jobb- vagy baloldali kályhának. Ennél a kályhánál a használt edények nem rongálódnak úgy, mint az eddigi ren­des tűzhelyeknél, minthogy a sütő és főző­szekrényekbe helyezett edényeket a láng nem éri közvetlenül és azok nem kormo­sodnak. A kályha tetszőleges mértékben és ki­vitelben készülhet. Lehet esetleg k! ét a rajzon feltüntetett1 kályhát összeépíteni, mely esetben négyszekrényes kályhánk van. Ezen kályharendszerből tetszés szerint az egyik vagy másik kályha, esetleg a felső szekrények is — ha ezekre nincs szükség — kikapcsolhatók. Szabadalmi igények: 1. Kályha, azáltal jellemezve, hogy két egymásra helyezett részből áll, melyek mindegyike főző- és sütőszekrényeket tartalmaz, ahol is a kályhának felső része az alsó részről leemelhető, úgy hogy ez utóbbi önmagában is használ­ható. 2. Az 1. igényben védett kályha foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az alsó kályhaszekrény tetővel van el­látva, melyben egy kívülről eltolható keret révén elzárható közlekedő nyílá­sok vannak kiképezve. 3. Az 1. igényben védett kályha foganato­sítási alakja azáltal jellemezve, hogy a felső szekrény tetőlapján és oldalfalai­ban füstcsőcsonk ráillesztósére való, bádoglappal elzárható füstcsőnyílások vannak kiképezve, oly célból, hogy a füstcsőcsonkoknak oldalt való alkalma­zásával a kályhát egyaránt jobb- vagy baloldali kályha gyanánt alkalmaz­hassuk, ahol is a felső (tetőlap vízmele­gítőül szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom