81027. lajstromszámú szabadalom • Lakat

Megjelent 1923. évi május lió 30-án.

MAGYAR KIRÁLYI Wzffl SZABADALMI BÍRÓSÁG.

SZABADALMI LEÍRÁS

✓ o

81027. szám.

VIII/d. OSZTÁLY.

Lakat.

GYÁNYI JÁNOS LAKATOSSEGÉD BUDAPESTEN.

A bejelentés napja 1921 március hó 30-ika.

Ennek a találmánynak a tárgya toknélküli lakat. Lényege célszerűen négy oldalú hasábból alakított kengyel, valamint a kengyel két végét összekötő, az egyik szár furatán áthatoló és végével a másik szemközti szár alkalmas kivágásába illő, az előbbi kengyelszár által körülvett részben, o 1 ajkat zárt állapotban a kengyelszár említett furatába torkoló apróbb furatokba hatoló rugózott rekesztőkkel ellátott zárócsap. A lakat zárására és nyitására szolgáló, lakatonkint más és más profillal biró lapos kulcs a zárócsap szabad végén kiképezett keskeny résen át tolható e csapba. Ha a kulcs a csapba egészen be van tolva, akkor az említett rekesztől* a csapba visszalnizódnaJlt, úgy hogy azt a kulccsal a kengyelből kihúzhatjuk, illetve a lakatot kinyithatjuk. A tetszőleges számban alkalmazható rekesztők. berendezését, illetőleg a knlcs alakját úgy választjuk meg, hogy a kulcsnak a zárócsapba való fokozatos betol ása illetve kihúzása mellett a reteszők a csapba váltakozva húzódnak be, illetve nyúlnak ki és csakis a kulcsnak egészen való betolása mellett lehetséges a lakat kinyitása, míg álkulccsal egyáltalán nem.

A találmánybeli lakatnak egy példaképen vett foganatosítási alakját a mellékelt rajz szemlélteti. Az .

1. ábra a zárt lakat oldalnézetét, a

2. és 8. ábra pedig az 1. ábra bal, illetve jobb oldaláról szemlélt nézetét mutatja. A

4. ábra csupán a kengyel nézetét és a szárak végének metszetét tünteti fel. Az

5. ábra a zár ócsapot mutatja a rekesztők olyan helyzetével, amilyet ezek zárt lakat esetén elfoglalnak. A

6. ábra a lakatkulcs egy példaképen vett kiviteli alakját tünteti fel. A

7—10. ábrákon az látható, hogy a kulcsnak a zárócsapba való különböző mértékű, fokozatos betolásia esetén a rekesztők milyen helyzetet foglalnak el. A

11. ábra az 5. ábra A—A vonala szerint képzelt síkkal való keresztmetszet, a

12. ábra e keresztmetszetben lévő egyik rekesztő elülnézete. A

13. ábra a 7. ábra B—-B vonala szerinti keresztmetszet, végül a

14. ábra az ehhez tartozó másik rekesztő elülnézete, mknellett a 11—14. ábrák léptéke az előzőknél nagyobb.

A négyoldalú hasábból alakított (1) kengyel (2) ágának végében a (3) furatot és 'az ebbe torkoló kisebb (4) furatokat, míg az

(5) ágban a (3) furattal szemközt a (6) kivágást képezzük ki. A kengyel két szárának összekötésére a (7) zárócsap szolgál, amit a (2) kengyelszár (3) furatán át to-