81022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor gyanánt használandó massza előáll1tására

verve, amely utóbbi az oxidnak nitrogén­ben vagy levegőben való redukálásánál keletkezik. A fém közömbös hordozóval bensővel keverve van. Az így kapott massza igen hatásos kata­lizátor, amely előnnyel használható pl. az ammóniák szintézisénél légköri nyomáson és aránylag alacsony hőmérsékleten vagy pedig más eljárásoknál a nitrogén megkö­tésére. Ezen massza készítésére használható oxi­dok pl. elsősorban a lithiumnák, uránium­nak, ceriumnak, azután a lantbannak, tho­riumnak, alkaliföldfémeknek; amilyen a kálcium, bárium, stroncium, a cirkónium/ nak, vanadiumnak, molibdénnek, wolfram­nak stb. oxidja. A massza kihűlése az oxid redukálása után a szabad levegőn vagy célszerűbben itiszta nitrogénben történhet. Az utóbbi esetben olyan masszát kapunk, amely főleg a redukált fémnek nitridjét tartalmazza, miáltal a massza mint katali­zátor főképen nitrogén kötésére még hatá­sosabb, mintha csak tisztán a fémet tar­talmazná. A massza előállítása jelen eljárás sze­rint például a következőképen foganato­sítható: 1. Finoman porított, oltatlan meszet igen finom alumínium porral bensőleg keve­rünk. Ezt a keveréket tégelyben hevítjük, míg a reakció meg nem kezdődik. Ez leve­gőben, vákuumban vagy célszerűbben nit­rogénatmoszférában mehet végbe. Ezután a masszát kihűlni hagyjuk; a massza egy port képez, amely timföldet (Al-> Oa) tartalmaz, amely az igen finoman elosztott kálciumot és annak nitridjét hordja. Ennek a. masszának az a tulajdon­sága, hogy ammónia szintézisénél a nitro­gén és hidrogén közti reakciót sokkal ala­csonyabb hőmérsékleten lehetővé teszi, mint amilyen szükséges volna, ha a reak­ció kalciummal egyedül vagy ennek nit­ridjével, mint katalizátorral foganatosít­tatnék, még akkor is, ha a katalizátor igen finoman elosztott állapotban használtatnék, így a fémkálcium nitrogénből és hidrogén­ből álló elegyre csak 600° C.-nál hat, míg a kálcium timföldben elosztva, már 400°-nál reagál. 2. Ceriumoxidot összekeverünk l'A súly­rész finoman szitált és zsírtalanított alu­miniumporral. Ezt a keveréket nitrogén atmoszférában hevítjük, míg a ceriumoxid redukciója végbe megy. Nitrogénben való kihűlés után fekete, piroforos masszát ka­punk, amely ugyanazon hőmérsékleten, kü­lönbség nélkül, abszorbeál nitrogént és hid­rogént. Ugyanez a redukció magnéziummal is végezhető. Bizonyos esetekben, amikor az alkalma­zott oxid képződési hőmérséklete alacsony, úgy járhatunk el, mint az aluminothermiá­ban. Ott, ahol az alumíniummal vagy mag­néziummal való redukció igen heves, amint az például a lithiumoxidnál történik, redu­kálófém gyanánt kálciumot lehet hasz­nálni. Avégből, hogy a hatékony fémnek vagy ni'tridjének a tartó masszában való jobb elosztását érjük el, lehet a folyamatot az első reakciónál kapott termék számára is­mételni, amennyiben az utóbbihoz a masz­sza természetéhez képest kizonyos mennyi­ségű alumíniumot, illetve kálciumot adunk. Ila a massza katalizáló hatása csökken, akkor lehet azt alumínium vagy magné­zium, illetve kálcium, valamint bizonyos mennyiségű friss oxid hozzáadásával re­generálni, úgy hogy az új massza fémtar­talmának százalék mennyisége a reakció után állandó marad. Azok a masszák, amelyek a leírt eljárás szerint előállíthatók, a következők: 1. Lithium és timföld vagy lithium és mágnézia, illetve mész. 2. Cerium és timföld vagy cerium ós mágnézia, illetve mész. 3. Uránium és timföld vagy uránium ós mágnézia, illetve mész. 4. Kálcium és timföld vagy kálcium és mágnézia, illetve mész. 5. Bárium és timföld vagy bárium és mágnézia, illetve mész. 6. Stroncium és timföld vagy stroncium és mágnézia, illetve mész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom