81022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katalizátor gyanánt használandó massza előáll1tására

Megjelent 1923. évi május hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 81022. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás katalizátor gyanánt használandó massza előállítására. DUPARC L0U1S TANÁR ÉS URFER CHARLES VEGYÉSZ, MINDKETTEN GENFBEN. A bejelentés napja 1920 november hó 4-ike. Svájci elsőbbsége 1919 március 13-ika. Nitrogén felvételére való eljárásnál, amilyen például ammóniának nitrogénből és hidrogénből való szintetikus előállítása, jó eredményeket kapunk, ha katalizátorok gyanánt olyan fémeket" használunk, amelyek közvetlenül nitrideket adnak, amikor azokat nitrogén jelenlétében hevítjük, ós amelyeknek nitridjei ismét megbomlanak, ha azokat hidrogénáramban hevítjük. Ezeket a fémeket egyedül magukban vagy egymással vagy nitxidjeikkel keverve, vagy ezeket a nitrideket egyedül vagy egymással keverve igen finoman elosztott állapotban alkalmazzuk. Állhatnak például azok a következő elemekből: lithium, cerium, uránium, lantban, thorium, titán, alkaliföldfómekből; amilyen a kálcium, bárium és stroncium, továbbá cirkónium, vanadium, molibdén stb. Lehet ezen fémeknek, illetve nitridjeinek a platina csoport fémeivel való keverékeit is alkalmazni. A nevezett fémek segélyével készített katalizátorok lehetővé teszik a reakciónak foganatosítását túlnyomás nélkül, így pl. légköri nyomás alatt és aránylag alacsony hőmérsékleteken, amelyek 350—600° C. között váltakozhatnak. Azt találtuk, hogy a legjobb eredményeket kapjuk, anélkül, hogy a jelzett hőmérsékleti határokat túllépnők, ha olyan masszát használunk, amely ezeket a ható fémeket vagy ezek nitridjeit vagy ezen fémeknek nitridjeikkel való keverékeit használjuk. Ezen masszákat bizonyos eljárás szexint készítjük, amely eljárás a jelen találmány tárgyát teszi. A találmány szerint légritkított térben, nitrogén atmoszférában, sőt bizonyos körülmények között levegőben redukáló fémre, amilyen például az alumínium, megnezium, kalcium stb. olyan fémeknek legalább egy oxidját engedjük hatni, amely fémek nitrogénnel hevítve közvetlenül nitrideket adnak és amelyeknek nitridjei hidrogénáramban hevítve, megbomlanak. A reakcióhömérséklet a redukálásra használt fém és a redukálandó oxid minősége szerint, különböző. Kihűlés után porszerű masszát kapunk, amely a gázokat átereszti és bizonyos esetekben piroforos. Ez a massza legalább részben tartalmazza a redukált fémet vagy annak nitridjét finoman elosztott állapotban és a redukáló fémnek oxidján elosztva. Ez az oxid (timföld, illetve rnagnézia vagy mész) a hatófémnek közömbös hordozója gyanánt szolgál. Ez a fém egye dűl lehet jelen vagy pedig nitridjével ke-