80997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok elégetésére

— 2 — utóelégési tér egyúttal arra is szolgál, hogy a főelégési térből jövő égési gázáramhoz szekunder levegőt vezessünk, vagyis oly helyen, ahol az el nem égett gázok elégetéséhez szükséges hőmérséklet uralkodik és ahol a friss levegővel való keveréshez a legjobb előfeltételek Vannak adva. A tüzelőanyagnak tüzelési telepeken való elégetéséhez használt1

eddigi eljárásoknál a

szívóhatás alatt álló térbe az elégéshez szükséges összes levegőt a levegő nagyobb feleslegével együtt vezettük be, hogy ezáltal a

maradókmenetes elégést biztosítsuk. Ezzel ellentétben a találmány értelmében csak annyi elégési levegőt vezetünk a tüzelőtérbe, mint amennyi az élesztőshez és a megközelítő elégéshez szükséges, míg a maradékmentes elégéshez még hiányzó levegőt szabályozhatóan bevezetjük egy a tüzelőtér mögött elhelyezett ufóéiégési térbe. Ennek az a különös előnye van, hogy függetlenek vagyunk a főtüzelőtérben uralkodó, állandóan ingadozó nyomásviszonyoktól. Az eljárást az eddig szokásos tüzeléseknél nem lehet keresztülvinni, mivel ezek úgy vannak építve, hogy a tüzelési szerelvényen keresztül feles légmennyiség szivatik be, mely egyúttal a szerelvény hűtésére szolgái], míg a jelen eljárásnál túlnyomással dolgozunk a tüzelőtérben, úgy hogy a tüzelési szerei vényen keresztül gáz kifelé léphetne ugyan, azonban hűtőlevegő nem volna a tüzelőtérbe bevezethető. Ezt a nehézséget a. találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy az utóelégéshez bevezetett szekundéi-levegőt a tüzelési szerelvény hűtésére is felhasználjuk, míg maga a tüzelési teret gáztömítően záródó ajtóval zárjuk el. Ezt az ajtót úgy reteszeljük el, hogy 'az ajtót csak a légbevezetés megszűnte után lehet kinyitni, úgy hogy ki van zárva a láng kicsapása. Az eljárás további javítása abban áll, hogy a szekundéi-levegőt megoszthatjuk és pedig egy állandó hűtőlégáramra és egy szabályozható szekundér légáramra, oly célból, hogy az égési gázoknak a főelégési térben beálló ingadozásait kövothessiik. A mellékelt rajzokon a találmány több foganatosítási példán vau feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerint kiképezett tüzelő berendezéssel felszerelt lángcső hosszmetszete, mely berendezéssel a találmány tárgyát képező eljárás keresztülvitetik, a 2. ábra a tüzelő berendezés módosított foganatosítási alakjának hosszmetszete szekundérlevegőnek az utóelégési térbe való bevezetésével, a 8. ábra a berendezés újabb változata, melynél a szekundér levegőt nem a fenéklapon, hanem az oldalfalakban, úgynevezett szarvakon át vezetjük be, a 4. ábra metszet a 2. és 3. ábra 4- 4 vonalán át, az 5. ábra metszet a 2. ábra 5—5 vonalán át, a 6. ábra a tüzelőberendezés módosulata, a 7. ábra egy-egy metszet a 6. ábra 7—7 és 71—71 vonalain át, a S. ábra metszet a (5. ábra 8—8 vonalán át, a 9. ábra a tüzelő berendezés további kiképzése, a 10. és 11. ábra a gáztömítően záródó a jtó a tüzelő berendezés főlégbevezetésévél el öl-és oldalnézetben, a 12. és 13. ábra az ajtó elreteszelő készüléke nyitott és zárt állapotban. A tüzelő berendezés általánosságban áll a (20) lángcsőbe beépített, alsó levegős (21) rostélyból, melyhez az égési levegőt nyomás alatt vezetjük a (22) gőzsugár fúvószerkezet- segélyével. A sűrített levegőt szellőztető készülékek segélyével is előállíthatjuk, amikor is a levegőt a (22) gőzsugár fuvószerkezet (23) fúvóka rszek rényébe (24) légszabályozó közvetítésével vezetjük be, amelyben (25) szabályozó vagy elzáró csappanólemezek vannak elrendezve (1, 2, 3, 6, 9, 10 és 11. ábrák). A (2G) tüzelőtér a fűtőállás felé a gáztömített -(27) ajtóval