80981. lajstromszámú szabadalom • Eljártás brikette kötőanyagokra igen alkalmas kátrány gyártására bitumenes anyagokból és a keletkező hulladék értékesítésére
Megjelent 1 '.)2',i. évi május lió 25-én. MAGYAR KIRÁLYI Iggr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80981. szám. ll/a,. OSZTÁLY. Eljárás brikettkötó'-anyagra igen alkalmas kátrány gyártására bitumenes anyagokból és a keletkező hulladék értékesítésére. CARBOZIT A.-G. CÉG ZÜRICHBEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 26-ika. Briketteknek barnaszén egyszerű összesajtolása nem szolgáltat magas fűtőértékű terméket. A brikettnek ugyanis többékevésbbé nagy víztart alommal kell bírnia, nehogy nedvességet vegyen fel a levegőből és ennekfolytán megrepedjen. A brikettek továbbá mindazon nem éghető testeket is tartalmazzák, melyek a nyers szénben voltak és melyek a fűtőértéket természetesen csökkentik. Ezen egyszerű birkettezés egyébként csak olyan szenekre alkalmazható, melyek magas bitumentartalmuk folytán kellő kötőképességüek. Másfajta szénnél kötőanyagot kell még alkalmazni. E kényszerűség elekerülésére ajánlották már azt, hogy a szenet addig vessék alá részleges desztillációnak, amíg a könnyen illó szénhidrogének eltávoztak s csak a nehezebbek maradtak vissza. Minthogy ezek nagy kötőerővel bírnak, a szénnek is kötőképesnek kellene lennie. Eltekintve attól, hogy az ilyen eljárások termelésihányada nem gazdaságos, tekintetbe veendő, hogy a részleges desztillációnál épen azok a szénhidrogének vonatnak el a szénből, melyek nagy fűtőértéküek és liosszúlángú elégést biztosítanak. Megkísérelték már a szenet előzetesen erősen felhevített kötőanyagokkal összesajtolni, oly célból, hogy a forró kötőanyag a szén bitumenjét meglágyítsa s ezáltal az összetapadást létrehozza. Eddig ezen eljárások egyike sem vált jelentőssé. Ezen eljárások a szén kémiai mineműségének félreismeréséből indulnak ki s ezen tévedés a gazdaságosság hiányában nyilvánul; emellett az ily módokon nyert végtermék nem bír a jó lángszén sajátságaival és magas fűtőértékével, ha csak nem kevertünk hozzá magában véve magas fűtőértékű - és nagymennyiségű kötőanyagokat. Ismeretes azonban, hogy a szén emelkedő hőfokkal végzett desztillációsánál különböző fázisok mennek végbe így pl. lG0"-ig majdnem kizárólag víz és a szénsav, ecetsav, kénhidrogén stb. származékai, vag>is jelentéktelen fűtőértékű anyagok távoznak. Ujabban felismerték, hogy további, 250o -ig terjedő hevítésnél s e hőfok kellő tartamú behatására még a könnyű szénhidrogének átdesztillálása előtt különösen a huminsavas vegyületek elbomlanak s víz leválása mellett szénsav termelése közben mennek át. Ezen reakció azonos azon szerves vegyületek elroncsolásával, melyek a szénnek,, (pl. vizsgálati cé-
