80963. lajstromszámú szabadalom • Lapátolható anyagok aprítására szolgáló eljárás és ennek foganatosításához való berendezés
szítjük, hanem egymáshoz képest gyengén kónikusokra hagyjuk azokat (1. S. ábra). Oly célból, hogy a centrifugál erő folytán kifelé hajítódó őrlendő anyagot jobban vezessük és elosszuk, a belső forgó üreges testben (30) terelőlapokat rendezhetünk el (7. ábra). Oly célból, hogy az aprítás hatályosan és metsző- és nyíróhatással történjék, a (23) hasítékszerű kiömlőnyílásokban (31) ütközőtesteket, illetve ütközőfelületeket rendezünk el, amelyek vagy sugáriránynak, vagy pedig a szerszámhoz képest bizonyos beálló szög alatt hajlanak. Ezen kivitelnél igen fontos, liogy a belső üreges test meglehetős gyorsan forgó tengelyének természetes ingadozásai ne idézzenek elő egyoldalú érintkezést a külső gyűrűtesttel. Ily káros hatások kiküszöbölése céljából, pl. egy (35) nyomócsapágyat teszünk a (32) erősítés alá, amely a (33) anya segélyével összeköttetést létesít a (34) tengellyel és a (25) külső gyűrűtestet csak lazán (tolóka illeszkedésben) kötjük össze evvel a csapággyal. Már most ha a (36) főcsapágyat, amelyen belül (37) pnffercsapágy is van, egy (38) gömbfelülettel látjuk el és a külső gyűrűtestet (39) rúgó útján összekötjük a ((36) főcsapággyal, akkor lehetővé tettük, hogy a külső gyűrűtest a belső test összes ingadozásait követhesse. A 9—12. ábra szerinti kiviteli alaknál az aprítandó anyagot, amennyiben az egyes körülbelül egyenlő nagyságú részekből áll, mint pl. a gabona, oly módon munkáljuk meg, hogy minden egyes szemecskét megragad nnk és olyképpen tesszük ki metszőképes felületű szerszámok hatásának, hogy minden egyes szemecskéről, kezdve annak külső felületétől lehetőleg egészen a beléig folytonosan igen finom részecskéket választunk le és esetleg az egész szemecskét a legfinomabb lisztté alakítjuk át. Amint a 9. ábrából látható, a (66) szerszám kissé kúpossá van kiképezve és felületén tetszés szerinti módon metszőképessé van alakítva, A teljes köpenyfelület körül, vagy az alkotó hosszában, vagy pedig csavarvonalban egy (67) házban (68) vezetőcsatornák vannak kiképezve, amik a metszőszerszám felé nyitva állnak és kekeresztmetszetük a szerszám munkapályájának mentében a csatornákban ható (69) szívóáram irányában csökken (1. 9. ábra). Ezen csatornák (70) belső falai a szerszám metszőirányában működnek, vagy pedig — amint az a 11. ábrán látható — egy bizonyos, alkalmas nagyságú (71) szög alatt állnak. Két-két ilyen csatorna között egy-egy külön (72) csatorna van kivájva, amelyben célszerű irányban egy külön szívóáram működik. Ez a szívóáram többek között a képződő törmelékdarabok eltávolítására, az egész berendezés hűtésére és a szerszám felső felületének tisztítására szolgál. Alkalmas rendszabályok segélyével az aprítófolyamatot bármely tetszés szerinti helyen szakíthatjuk meg, úgy hogy vagy csupán hántott árút, vagy apró kásaszemeket, vagy pedig darát, avagy lisztet nyerhetünk. A jelzett munkamód foganatosításához a (72) függélyes csatornát (73) keresztfalak (12. ábra) alosztályokra bontják és az egyes alosztályok (74) gyűrücsatornákkal közlekednek, amik viszont a (75) kivezetőcsövekbe torkolnak. Ha a találmány szerinti aprítást folytonos működésű telepben akarjuk végezni, akkor ezt a 13. ábrából látható módon tehetjük. A (101) tartányból (102) csövön keresztül a (103) előtisztítókamrába szívjuk az őrlendő anyagot, ami a 14—16. ábrák nyomán még részletesen leírandó (81) zsilipen át jut az első (76) aprítógépre. Ezen gép aljáról (82) szívócső visz egy második (76a) aprítógép (81) zsilipjéhez és így tovább, míg az őrlendő anyag az egész rend, pl. hat egységből (76, 76a, 76b ) álló géprendszeren átmegy. A mérleggel ellátott (96) leadógép alatt vannak a (96a) zsákok, a gép előtt pedig az ismert szerkezetű (83) keverőgép van.
