80897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legfinomabb szálú viszkózéselyem előállítására

Megjelent 1933. évi április lió 'ÍO-án. MAGYAR KIRÁLYI IgSgr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80897. szám. XIVa/1 OSZTÁLY. Eljárás legfinomabbszálú viszkózeselyem előállítására. I)H

BRONNERT EMIL TANÁR, IPAROS MÜLHAUSENBEN (ELSZÁSZ-LOTHARINGIA). A bejelentés napja 1919 március hó 24-ike. / Az átalakulás kii 1 önösen alkalmas lefolyásának megfelelően a keletkező szálak is különösen értékesek. Igen szép fényűek, nagy lágyságúak, jó szilárdságnak és jól nyújthatók, valamint szépen és egyenletesen fest he tők. Hasonlóan alkalmas közbenső termékek képződnek magnézium- vagy cinksók alkalmazása mellett, míg a nátriumsók ugyanazon feltételek mellett kevésbbé kedvezően hatnak. Azért a nátriumsóknak a fürdőben a fonás alatt való túlnagy felgyülemlése elkerülendő. Ammóniáknak a fonóoldathoz való adagolása az esetleg lejátszódó intramolekulás folyamatnak egészen vagy részben magába a fonóoldatba való áthelyezése céljából nem járt különös előnyökkel. Ezért ezt az érési folyamatok jobb ellenőrizhetősége céljából inkább mellőzzük. Különböző érettségü viszkózénak az alkalmazása nem hoz létre nagyobb különbségeket a szálak szilárdságában és nyújthatóságában, mint amelyeket a közönséges műselyem fonásánál is megfigyelhetünk. Az ammoniumsófürdők kedvezően dolgoznak már 5% kénsav vagy 2% sósavtartalom mellett. nvujtolonoeljarasnál a munka eredményességére döntő jelentőségű a kicsapó fürdők Összetétele. A viszkózéból való szálkészítésre általában használt nagyszámú fürdők műszaki vizsgál a ánál kitűnt, hogy telített ammonitimsóoldatnak és aránylag kevés savnak a kombinációja a nyújtó eljárás foganatosítására meglepően kedvező befolyással van. Itt még 20—25 cm. fürdőhossznál és egész 50" C.-ig emelhető hőmérsékleteknél is tiszta, vízben oldható szál áll elő, mely képződésekor kiváló mértékbén nyújtható, rnimellett igen egyenletesen köralakú harántmetszetét megtartja. Az egyes szálacskák összeragadását, amint az savanyú biszrulfátfürdők alkalmazásánál néha jnégis előfordul, savanyú ammoniaksófürdő használatánál nem észlelhetjük. Ugy látszik, hogy az átalakulás először jól definiált és azért jól megalvadt közbenső termékhez, valószinűleg szabad cellulózaxantogénsavhoz, vagy ennek valamely ammoniáksójá hoz vezet, mely a második fázisban hígított ásványi savakkal pl. 1%-os kénsavval való bepermetezés útján könnyen vízben oldhatatlan cellulózaszálat ad.