80887. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyes támasztófal

ban lévő része erősebb, miut a kiálló rósz: alisó része ugyanis vastagabb és ezenkívül meg van erősítve az (5) ócska vasúti sínekkel. Ugy ezeken, valamint a többi ábrákon is a teljes ferde vonatozással jelölt részek a kész állapotban a helyszínére szállított és elhelyezett alkotórészeket, a pontozással jelöltek pedig a helyszínén készült részeket jelentik. A 4—6. ábrán látható foganatosítási alak az 1—5. ábrabélitől főként abban különbözik, hogy a kihorgonyzó szerkezetet nem horgonyrudaJk és faltömbök, hanem a (6) horgonycölöpök alkotják. A 7—9. és 10—13. ábrán látható foganatosítási alakoknál az (1) oszlopokat a talajba ásott vagy furt lyukban helyezzük el, még pedig a 7—9. ábrán vázolt alaknál úgy, hogy az oszlop magában az előre elkészített lyukban készül, a 10—13. ábrabeli alaknál pedig az oszlopok alsó részét előre elkészítjük, kész állapotban a lyukba helyezzük, aztán az oszlop és a lyukfal közötti (7) hézagot szilárd anyaggál kitöltjük (10—11. ábra). Ugyancsak szilárd anyaggal töltjük ki mindegyik foganatosítási alaknál az oszlopok és és a hüvelyek közötti (8) hézagokat is. Kiképezhetők ezek a hézagok mindegyik foganatosítási alaknál olyan szerkezettel is, amely a hüvelyhez hasonlóan a cölöpöt tehermentesíti. A (8) hézagoknak szilárd anyaggal (pl. habarcs, beton) való egyszerű kitöltésén kívül a hüvelyeket és oszlopokat szerves kapcsolatba is lehet hozni egymással (pl. vasbeton alkalmazása esetén mindkét alkotórészen áthaladó vasbetétekkel). Ezek a (8) hézagok egyébként olyan bővek, hogy a hüvelyeknek az oszlopok körül való kissé excentrikus elhelyezésével az oszlopok elhelyezésében esetleg elkövetett pontatlanságot ki lehessen egyenlíteni. Az 1—9. ábrákon vázolt foganatosítási alakoknál a hüvelyek olyan szerkezetűek, hogy a támasztott földnek az egész nyomását közvetlenül felveszik és egymás mellé helyeztetvén el, a köztük lévő, kisméretű (9) hézagokat kitöltő anyagon kívül minden más alkotórész közbeiktatása nélkül folytonos falat alkotnak. A hüvelyek egy vagy több oszlopon haladhatnak át (3., 6. és 9. ábra). A 10—13. ábrabeli foganatosítási alaknál pedig a hüvelyek azonkívül, hogy az oszlopokat tehermentesítik, a mögéjük vagy közéjük helyezett (10) tábláknak a megtámasztására szolgálnak. Az utóbbi esetben — amikor t. i. a táblák a hüvelyek közt foglalnak he'yet — a hüvelyeknek (11) kmgrasai a megtámasztásra, az esetleges (12) kiugró részek pedig csak a táblák elhelyezésének a könnyítésére szolgálnak. A hüvelyeknek az oszlopokon túlnyúló része lehet üreges, mint például a 3. ábrán, a 6. ábra felső részén és a 9. ábrán látható foganatosítási alakoknál, vagy lehet tömör, mint például a 6. ábra alsó részén. A hüvelyeknek saját (13) üregeit szintén ki lehet tölteni szilárd anyaggal. Ugy a hüvelyek, mint az oszlopok készülhetnek fából, vasból, betonból vagy más szilárd anyagból. Hüvelyek vagy hüvelyeknek az alkotórésze gyanánt felhasználhatók a talajfúrásnál használt béléscsövek is. Az oszlopoknak az altalajba (föld, kavics, homok, márga szikla stb.) való lesü-1 vesztése az ismert módszerekkel történhetik, tehát például cölöpverés módjára, öblítéssel, talajfúrás segítségével, pneumatikus úton, (Stb., ami pedig az oszlopok és a hüvelyek elhelyezésének a sorrendjét illeti: ez lehetséges vagy úgy, hogy először az oszlopokat helyezik el és a hüvelyeket a már végleges helyükön lévő oszlopokra húzzák rá, vagy pedig fordítva, t. i. úgy, hogy először a hüvelyeket helyezik el és csak azután az oszlopokat. A példák gyanánt csatolt rajzokban a találmánynak csak partfalként való alkalmazása van feltüntetve, de ezenkívül alkalmazható duzzasztógátaknak, kamarás vagy más zsilipeknek, valamint egyéb, különösen vizi építményeknek úgy végle-