80874. lajstromszámú szabadalom • Ekealakú bőrtagos lánc

lemezből készült (36) hüvellyel tokozzuk be. Az ily hüvely a sík (36a) külső fallal és a körülfutó hengeres (36b) kariimával van ellátva, mely valamivel magasabb, mint a felveendő (4c) nyersbőrlap anyagvastagsága, mely nyersbőrlap behelyezése után a hüvely kiálló szélét köröskörül befelé hajlítjuk és a nyersbőrlap szélére leszorítjuk, úgy hogy ennek szélei minden oldalon vízmentesen vannak körülzárva. A körülburkolt nyersbőrlapöb annál az oldalánál fogva, amelyen a zárt hüvelyfal foglal helyet, a kettős (5) lágybőrtárosára illesztjük és az átillesztett. (32) drótkengyel segélyével rögzítjük, amelynek belül levő gerince és visszahajlított külső kengyelvégei sülyesztettek. A kapcsolatnak a (12) kapocs segélyével való elzárása uitán a kiálló kengyelszárvógeket átfektetés nélkül is lereszeLhe'.jük. A leírt alaknál vagy igen hegyes ékszög (1—15. ábrán az ívnyilat) vagy pedig a kettős (5) lágybőrtiárcsáknak meghajlítási helyeiken való túlságos gyengítése következik be. Erre való tekintettel a 16—18. ábrákon feltüntetett foganatosítási alaknál a (4c) nyersbőrlapok alsó (4d) külélüknél ferdén vannak kiképezve és a (36) hüvely ezen ferde alakításhoz alkalmazkodik. A 19—23. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a kettős (5) lágybőrtárcsára, mely mindenütt egyenlő (csekély) rétegvastagsággal bír, a legcélszerűbben aluminiumbádogból készült (37) fémlemezpánt van felillesztve és az utóbbira mindegyik oldalon egy-egy keskeny ékalakú haráritmets79tű (38) lágybőcsíkiot, azután a (4) nyersbő rlapot erősítjük fel, mely a (38) ékesík alkotta ferde felület folytatásában a maga részéről a (4e) szélcsík mentén ugyancsak ferdén le lehet metszve. A (39) ás (40) szegecsek, amelyek előnyösen szintén lágyfémből (aluminiumból) készítvék, az egészet összetartják. Az imént leírt szetcsappantott tagot kétkét egymásra következő (1) acélheveder köré fektetjük, azután a pántnak túlnyúló (41, 42) végeit a létesített éktag fölött egymásra fektetjük és a (27) szeg segélyével biztosítjuk helyzetében, mely szegnek (28) hegyét visszahajlítva leverjük. Hogy a (12) megerősítő kapcsoltat csekély bőrvastagságok (két mm.-nyi és kisebb vastagságok) esetén is alkalmazhassuk, evégből a 24. és 25. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a szétterített kettős lágybőrtárcsa kiegészítő (43) külső tagokkal van ellátva, amelyeket ferdén lemetszve ékalakú harántmetszetűvé képezünk ki, a lágybőrtárcsára átfektetünk és e kettős lágybőrtárcsa egy-egy felének belső felületére szorítunk le (26. ábra). Ezután a (4) nyersbőrlapot helyezzük rá és azt a sülyesztett (32) kengyel segélyével erősítjük meg, amelynek szárvégeit a lágybőrtíárcsa külső oldalán (32d) szegecsfejekké lapíthatjuk le. (27—30. ábrák). A visszahajlíiási helyeken a (12) kapocsnak (13) fogai az ott kettőzött lágybőrrétegbe hatolnak (31. ábra). A 32—34. ábrák szerint a gyengí tetlen kettős lágybőrtárcsákon (44) toldattesíkok vagy leffentyfík vannak alkalmazva, amelyekeit vízszintesen befelé hajlítunk le (35. ábra) és azonkívül különálló, ékalakú harántmetszetű, lágybőrből, nyersbőrből vagy más efféléből való (45) betétlapokat illesztünk a kettős lágybőrtárcsa belső oldalára és azoklat a (4) nyersbőrlapokkal együtt a* (32) drótkengyelek segélyével rögzítjük (35. ábra). A drótkengyel gerince a nyersbőr lapnak (46) hornyában sülyesz'tetten foglal helyet, mely horony a drótkengyel szárait átbocsátó (47) lyukaknál végződik (27., 28. és 35. ábrák). A (12) zárókiapocs a (44) toldacsík tővonalánál hatol be a lágybőrbe (35. ábra). Hogy mindegyik nyersbőrlappárt alul és mindkét oldalon szorosan reáfekvő összefüggő lágybőrrel borítkozhassunk, evégből a kettős (5) lágybőrtárcsát (48) bevágásokkal látjuk el (36. és 37. ábrák), amelyek előidézik azt, hogy az összehajlított kettős lágybőrtárcsa a bezárt (4) nyersbőrlap alsó szélére is reáfekszik. Ekként a kettős lágybőrtárcsa belül sima felülettel, kívül durva, divergáló ékfelületekkel, köze-