80868. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyú folyadékmérőkhöz

Megjelent 1923. évi április hó 7-én. MAGYAR KIRÁLYI Hgr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80868. szám. VII/f. OSZTÁLY. Forgó dugattyú folyadékmé > S0C1ÉTÉ L'ASTER CÉG PÁRISBAN. A bejelentés napja 1914 március hó 16-ika. Franciaországi elsőbbsége 1913 március hó 21-ike. Jelen találmány tárgya folyadékmérőkhöz való, forgó dugattyú és célja ezen mérőberendezések érzékenységének és pontosságának növelése, amit azáltal ér el, hogy a mérőberendezést oly dugattyúval köti össze, melynek súlya azon folyadékban, melybe a dugattyú merül, közel nulla. Világos, hogy az ilyen dugattyú a folyadékban teljesen közömbös egyensúlyi állapotot foglal el ós hogy a mozgásban levő folyadék által való elmozgatásával szemben semmiféle ellentállást nem fejt ki. A szokásos dugattyúk súlya a dugattyú vezetőfelületén a súllyal egyenesen arányos súrlódásokat idéz elő; azáltal, hogy a súlyt nullára redukálják, ennélfogva a súrlódásokat és ennek következtében az elhasználódást küszöböljük ki. Miután pedig a súrlódások visszatartó hatást jelentenek, mely a működés érzékenységét és pontosságát csökkenti, fontos ezen súrlódások kiküszöbölése és ennélfogva oly dugattyú szerkesztése, melynek súlva azon folyadékban, melybe a dugattyú merül, nulla. A jelen találmány tárgyát már most ilyen dugattyú képezi. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán az első példa részben metszett homloknézete, a 2. ábrán az 1. ábra (A—B) vonala mentén vett keresztmetszete, a 3. ábrán a második fogonatosítási alaknak az 1. ábrához hasonló nézete látható, míg a 4. ábra a 3. ábra (C—ü) vonala mentén vett metszetet mutatja. A dugattyút előnyösen könnyű anyagból, pl. ebonitból állítjuk elő, ámbár bármely más anyag is felhasználható, mert, mint ki fog tűnni, ezen dugattyú súlya azon folyadékban, melyben mozognia kell, mindig nulla, bármilyen anyagot használtunk is fel. Ezen hatás elérése céljából a dugatytyút üregessé képeízzük ki, amennyiben a dugattyú falába tetszőleges számú, hengeres (a) nyílásokat fúrunk (1. és 2. ábra), de oly módon, hogy a furat végén a (b) alap marad meg, míg a másik végen a furat a (e) fedő segítségével jól tömítve van elzárva vagy pedig nyitva I marad. Ilyenformán mindegyik nyílás