80866. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kenésre alkalmatlan folyadékban működő mozgó géprészek tömítésére és kenésére

középértéke a szállítandó, kenésre alkalmatlan folyadék nyomásának időbeli középértékét túlhaladja. Ez az elrendezés különösen akkor előnyös, ka a szivattyú (50) szájrész (fúvóka) útján szabad kifecskendezést végez, minthogy ekkor a szállítandó, valamint a kenésre alkalmas folyadékban levő nyomások minden fordulatszámnál közelítőleg ugyanazon arányban állanak, úgy, hogy a (26) fojtócsavart nem kell minden fordulatszámra újból és újból beszabályozni. A szivattyúnak itt feltüntetett, szívószelepnélküli foganatosítás! alakjánál, továbbá a szállítandó mennyiség a (2) dugattú holtpontjainak eltolása révén könnyen szabályozható. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló elrendezést mutat, emellett azonban a kenésre alkalmas folyadéknak a kenésre alkalmatlan folyadékban működő géprészekh&z való, találmány szerinti hozzávezetése a (7) nyomószelep számára, is alkalmazást talál, mely szelep itt (45) orsójával a szivattyú (2) dugattyújának (27) furatában vezetődik. A (27) tér a (28) furat útján a kenésre alkalmas) folyadékot tartalmazó (14) térrel közlekedik, úgy, hogy ily módon a szeleporsó vezetéke is állandó kenést kap. Itt a szállító löket alatt a kenésre alkalmatlan folyadékban fellépő nyomás a (7) nyomószelep nyitását elősegíti. A 4. ábra szerint nyomószelep helyett (30) vezérelt tolattyut alkalmazunk, melynek vezetéke a (31) és (32) gyűrűs terek, valamint a (33) csatorna útján a kenésre alkalmas folyadékot tartalmazó (14) gyűrűs térrel közlekedik, úgy, hogy ilyen módon annak kenését és tömítését érjük el éppen úgy, mint a szivattyú (2) dugattyújának vezetékénél. Az elrendezés természetesen akként is foganatosítható, hogy a (30) tolattyún kiképezett lépcsős toldatok és külön fojtócsavarok alkalmazása révén a tolattyú maga hozza nyomás alá az ezen tolattyú kenéséhez és tömítéséhez szükséges olajat. Lépcsős dugattyúk helyett a szivattyú dugattyúival (szelepekkel, tolattyúkkal) megegyező ütemben és( értelemben mozgatott külön dugattyúkat is alkalmazhatunk a kenésre alkalmas folyadék iitem-Hzerűen változó nyomásának létesítésére. A (12) dugattyús hajtóművel összekötött (19) dugattyúrésznek a kenésre alkalmatlan folyadékban működő (2) dugattyúrésztől való ezen elválasztása, továbbá többek között oly elrendezéseket eredményez, amelyeknél a kenésre alkalmatlan folyadékban működő géprész (12) dugattyú) a hajtóművel többé közvetlen mechanikai összeköttetésben nem áll. Erre vonatkozó példák az 5—14. ábrákon vannak feltüntetve. Az 5—7. ábrák szerint az egyik (13) dugattyút (segéddugattyút) kényszermozgásuan, pl. (12) forgattyús hajtómű segélyével hajtjuk, míg a kenésre alkalmatlan folyadékot szállító (2) dugattyú (szállítódugattyú) csupán (10) rugó (vagy egyéb erő) hatása alatt áll, mely azt állandóan a (13) dugattyú felé mozgatni iparkodik. A (13) és (2) dugattyúk közötti (14) térben foglal helyet a kenésre alkalmas folyadék, mely ebben az esetben egyúttal a (13) dugattyúról való mozgásátvitelre is szolgál. Az 5. ábrán a (13) segéddugattyú a baloldali holtponti helyzetben van. Ekkor a (15) csatornát vezérlő (18) dugattyúéi a csatornának a (14) olajtérbe torkoló végét szabaddá teszi, úgy, hogy az olaj ebben a térben egyelőre csak .a (16) készlettartályig érő folyadékoszlop csekély nyomása alatt áll. E csekély nyomással szemben a (2) szállítódugattyú a (10) rugó nyomásának hatása alatt elfoglalhatja baloldali holtponti helyzetét, ekkor az (5) szívószelepet a (17) menesztő nyitott helyzetébe hozza. A (3) szivattyútól' megtelik a (4) vezetékből hozzááramló folyadékkal. Ha a (12) forgattyús hajtómű a feltüntetett nyíl irányában tovább forog, úgy a forgattyúnak bizonyos meghatározott fordulata után a (13) dugattyú (18) éle a (15) csatornát a (14) tértől elzárja. (6. ábra.) A (2) és (13) dugattyúk közé bezárt olaj már most a (13) dugattyúra kifejtett nyomást a (2) dugattyúra viszi át éis' ezzel annak előremozgását idézi elő. Ekkor az (5) szívószelepet ezen szelep rugója elzárja ós a folyadéknak a. (7) nvomószelepen át történő szállítása veszi kezdtetét. Ha a (13) dugattyú belső holtpontjának elérése után ismét külső holtpontja felé mozog, akkor a (2) dugattyút a (10) rugó állandóan utána tolja és a (4) vezetéken át újabb folyadék szívódik be. A további visszafutás alkalmával a (13) dugattú a (14) tér ós a (15) csatorna közötti közlekedést ismét helyreállítja, míg a (10) rugó nyomásának hatása alatt álló (2) dugattyú baloldali, a (11) ütköző