80858. lajstromszámú szabadalom • Üreges betontömb
felelő távolsággal, a betontömb fedőlapjának síkja alatt végződnek. Ha a betontömböket már most a téglakötés szabályai szerint helyezzük el, akkor minden egyes tömbsornak bordái az alatta fekvő tömbsor hornyaiba illeszkednek. A téglakötés szabályai szerinti elhelyezést az a körülmény teszi lehetővé, hogy a betontömbök harántirányú válaszfalainak vastagsága kétszer akkora, mint a tömbnek, főleg pedig az oldal falnak vastagsága. A találmány tárgyának célszerű foganatosítási alakjánál a tömböt még hosszirányban is megosztjuk egy-egy hosszfallal, amikor is a fal síkjában két egymással párhuzamos cella keletkezik. Ez az elrendezés a hőszigetelés szempontjából kedvezőbb az előbbinél. A találmány szerinti betontömbök teljes és félhosszban készülnek. Falazáshoz még bal- és jobboldali, derékszögalakú sarokdarabokra van szükség, melyek ugyanúgy vannak kiképezve, mint az egész- és féltömbök. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási. alakját szemlélteti. Az 1. ábra az üreges betontömb elölnézete. A 2. ábra alaprajza. A 3. ábra oldalnézete. A 4. ábra axonometrikus képe. A z 5. ábra az 1—4. ábra szerinti betontömbnek' hosszközépfallal ellátott változata. A 6—8. ábrák féltömbnek felülnézetét és alaprajzát, illetve axonometrikus képét szemléltetik. A 9. ábra a 6—8. ábra szeriinti féltömbnek hosszközépfallal ellátott változatát tünteti fel. A 10—11. ábrák baloldali sarokfalazáshoz szükségles betontömb két foganatosítási alakjának alaprajzait szemléltetik. A 12. ábra saroktömb axonometrikus képe, a 10. ábra szerinti kivitelben. A 13. ábra az 5. és .11. ábrákban feltüntetett betontömbök felhasználásával készült falazat axonometrikus képe. A fenék és fedőlap nélküli betontömb (3. ábra) az (1) oldalfalakból és a (2) homlokfalakból, valamint a tömböt hoszszában két cellára osztó (3) harántfallal áll. A jelen találmány szerint már most az (1) homlokfalak és a (3) harántfal nem nyúlnak le, illetve fel a (2) homlokfalak alap-, illetve fedőlapjáig, hanem az egyik oldalon, pld. alul ezen alaplapon túlnyúlnak és (5) bordákat alkotnak, míg az ellenkező oldalon, pld. fent. a fedőlapnál mélyebb szintben végződnek, úgy hogy az (5) kiszögelléseknek megfelelő (4) hornyok keletkeznek, melyeknek profilja pontosan megfelel az (5) kiszögellések profiljának. Hymódon a tömbök egymás fölé helyezésekor a kiszögellések pontosan beleilleszkednek a (4) hornyokba. Az egyes tömbsorok ilymódon fog-azottan egymásba kapcsolódnak, úgy hogy habarcsréteg alkalmazása nélkül, tehát szárazon összerakva, szilárd falazatot szolgáltatnak. A falazás szakmunkát alig igényel és gyorsan végezhető. Miután a (3) harántfal kiképzése, az (5) kiszögellés és a (4) horony tekintetében, azonos az (1) oldalfalak kiképzésével, lehetővé válik az egyes tömbsoroknak féltömbszélességgel eltolva való falazása (normális téglakötiés)-. Csupán arról kell gondoskodnunk, hogy a (3) borda vastagsága kétszer akkora legyen, mint az (1) homlokfalak vastagsága. Az egymás mellé illesztett betontömböket a rajzban fel nem tüntetett, az (1) oldalfalak keskeny mélyedéseibe illeszkedő, lényegében TJ alakú vaskapcsok segélyóvteil kötjük össze egymással. Az 5. ábrában feltüntetett foganatosítási alak az 1-—4. ábrák szerintitől csupán abban különbözik, hogy a tömb nem csupán hossz-, hanem szélesség irányában is meg van osztva a (2) homlokfalakkal párhuzamos (6) válaszfallal, mely
