80829. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgásoknak elektromos úton távolba való átvitelére

zés n vevőállomás fa sinchron átviszi. Az (a, b, o és cl) körvezetékek mindegyike a hozzátartozó szolenoidhoz leágazódik és pedig az (a) körvezeték az (A) szolenoidhoz, a (b) vezeték a (B) szolenoidhoz, a (e) vezeték a (C) szolenoidhoz és a (d) vezeték a (D) szolenoidhoz. A szolenoidokon egy a sokszöalakú (T)dobokon átfektetett csuklós lánc megy keresztül, melynek szemei fölváltva egy permanens mágnesből és egy nem mágneses rúdból állanak. A nem-mágneses rudak a rajzon átlós keresztekkel vannak jelölve. Az (M) miágnesrudak a láncba akként vannak beillesztve, hogy két-'két szomszédos mágnesrúd szomszédos pólusai egynevüek. A működés a következő: Tegyük fel, hogy a mutató a pontozott vonalaikkal rajzolt helyzetből az óramutató irányában mozog. Az (X) kontaktuspontot elhagyta és csakis az (K) gyűrűn csúszik, amidőn az egész rendszer árammentes. Tegyük fel továbbá, hogy a mutató ezen helyzetében a vevő állomáson a lánc úgy áll, hogy az (A) szolenoidiban égy nem-mágneses láncszem foglal helyet. Mihelyt azonban a (K) mutató az (I) kontaktuspontra érkezik, az (a) áramkör záratik, miáltal az (A) szolenoid áramot kap és mágneses mezeje gerjesztetik. Minthogy a láncnak az (A) szolenoid alatt álló mágnesrúdjának pólusa egynevű a mágneses tekercsmező alsó pólusával, mig az (A) szolenoid fölött levő mágnesrúd pólusa a tekercsmező felső pólusával különnevű, az alsó mágnesrudat a szolenoid taszítja, míg a felső mágnesrúd a szolén óidba huzatiik. Ezáltal a lánc a rajzon feltüntetett helyzetet éri el. A csuklós lánc mozgása a (T) dobokat tehát a nyil értelmében forgatta. Az egész rendszer ebben n helyzetben marad, amig a mutató az (I) kontaktuson marad állva, illetve amig egy újabb kontaktust nem érint. Ha azonban a (K) mutató tovább vándorol akkor az (A) szolenoid árammentes lesz, a mutató a II. kontaktusponthoz jut, ezáltal a (b) áramkör záratik és a (B) szolenoid mágneses mezeje gerjesztetik. Miinthogy a lánc ebben a pillanatban a rajzon feltüntetett helyzetben van, tehát a felső mágnes északi sarka a (B) szolenoid északi sarkával, míg az alsó mágnesrúd északi sarka a (B) szolenoid déli sairlkával áll szemben, ismét a felső mágnesrúd taszítása és az alsó mágnesrúd vonzása fog bekövetkezni és így a láncnak ugyanazon irányban való mozgása, valamint a (T) doboknak ugyanazon irányban való forgása fog létrejönni, mint előbb. Ugyanez a folyamat megy végbe, ha a (K) mutató a (III) kontaktus felé tovább halad, mliiáltal a (c) áramkör és így a (C) szolenoid kap áramot. Most a mágneses tekercsmező pólusai ismét a fölötte, illetve alatta álló permanens láncmágnesnek egy egyntevű és egy különnevű pólusát találják, miáltal a láncnak újabbi tovaiktatása következik be. A négy szolenolidnak a lánccal való ezen váltakozó játéka tehát a (K) mutató előrehaladó mozgásával sinehron fog végbemenni. Az elektromos távolba-átvivő készüléknek ugyanezen működése fog bekövetkezni, ha a (K) mutató az óramutató irányával ellenkező irányban forgattatik. A sinchron-mozgás iránya a mágnesrúdpólusok vagy a selonlidpólusok, vagy a kontaktusok megfelelő elrendezése által előre meghatározható. Szabadalmi igény: Készülék mozgásoknak elektromos uton távolba való átvitelére jellemezve legalább két solenoid által, melyeken mágneses és nem-mágneses magokból álló lánc van keresztül vezetve, úgy hogy a solenoidóknak fölváltva való gerjesztésénél a lánc mozgása következik be. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.