80829. lajstromszámú szabadalom • Készülék mozgásoknak elektromos úton távolba való átvitelére

zés n vevőállomás fa sinchron átviszi. Az (a, b, o és cl) körvezetékek mindegyike a hozzátartozó szolenoidhoz leágazódik és pedig az (a) körvezeték az (A) szolenoid­hoz, a (b) vezeték a (B) szolenoidhoz, a (e) vezeték a (C) szolenoidhoz és a (d) vezeték a (D) szolenoidhoz. A szolenoi­dokon egy a sokszöalakú (T)dobokon át­fektetett csuklós lánc megy keresztül, melynek szemei fölváltva egy permanens mágnesből és egy nem mágneses rúdból állanak. A nem-mágneses rudak a raj­zon átlós keresztekkel vannak jelölve. Az (M) miágnesrudak a láncba akként vannak beillesztve, hogy két-'két szom­szédos mágnesrúd szomszédos pólusai egynevüek. A működés a következő: Tegyük fel, hogy a mutató a ponto­zott vonalaikkal rajzolt helyzetből az óramutató irányában mozog. Az (X) kon­taktuspontot elhagyta és csakis az (K) gyűrűn csúszik, amidőn az egész rend­szer árammentes. Tegyük fel továbbá, hogy a mutató ezen helyzetében a vevő állomáson a lánc úgy áll, hogy az (A) szolenoidiban égy nem-mágneses lánc­szem foglal helyet. Mihelyt azonban a (K) mutató az (I) kontaktuspontra ér­kezik, az (a) áramkör záratik, miáltal az (A) szolenoid áramot kap és mágneses mezeje gerjesztetik. Minthogy a láncnak az (A) szolenoid alatt álló mágnesrúdjá­nak pólusa egynevű a mágneses tekercs­mező alsó pólusával, mig az (A) szole­noid fölött levő mágnesrúd pólusa a tekercsmező felső pólusával különnevű, az alsó mágnesrudat a szolenoid taszítja, míg a felső mágnesrúd a szolén óidba hu­zatiik. Ezáltal a lánc a rajzon feltünte­tett helyzetet éri el. A csuklós lánc moz­gása a (T) dobokat tehát a nyil értel­mében forgatta. Az egész rendszer ebben n helyzetben marad, amig a mutató az (I) kontaktuson marad állva, illetve amig egy újabb kontaktust nem érint. Ha azonban a (K) mutató tovább ván­dorol akkor az (A) szolenoid árammen­tes lesz, a mutató a II. kontaktuspont­hoz jut, ezáltal a (b) áramkör záratik és a (B) szolenoid mágneses mezeje ger­jesztetik. Miinthogy a lánc ebben a pilla­natban a rajzon feltüntetett helyzetben van, tehát a felső mágnes északi sarka a (B) szolenoid északi sarkával, míg az alsó mágnesrúd északi sarka a (B) szo­lenoid déli sairlkával áll szemben, ismét a felső mágnesrúd taszítása és az alsó mágnesrúd vonzása fog bekövetkezni és így a láncnak ugyanazon irányban való mozgása, valamint a (T) doboknak ugyan­azon irányban való forgása fog létrejön­ni, mint előbb. Ugyanez a folyamat megy végbe, ha a (K) mutató a (III) kontaktus felé tovább halad, mliiáltal a (c) áramkör és így a (C) szolenoid kap áramot. Most a mágneses tekercsmező pólusai ismét a fölötte, illetve alatta álló permanens láncmágnesnek egy egyntevű és egy különnevű pólusát találják, miál­tal a láncnak újabbi tovaiktatása követ­kezik be. A négy szolenolidnak a lánccal való ezen váltakozó játéka tehát a (K) mutató előrehaladó mozgásával sinehron fog végbemenni. Az elektromos távolba-átvivő készü­léknek ugyanezen működése fog bekö­vetkezni, ha a (K) mutató az óramutató irányával ellenkező irányban forgatta­tik. A sinchron-mozgás iránya a mágnes­rúdpólusok vagy a selonlidpólusok, vagy a kontaktusok megfelelő elrendezése ál­tal előre meghatározható. Szabadalmi igény: Készülék mozgásoknak elektromos uton távolba való átvitelére jellemezve legalább két solenoid által, melyeken mágneses és nem-mágneses magokból álló lánc van keresztül vezetve, úgy hogy a solenoidóknak fölváltva való gerjesztésénél a lánc mozgása követ­kezik be. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom