80824. lajstromszámú szabadalom • Optikai prizma derékszögek kitűzésére

szögtükörprizmáé. Ez az összehasonlí­tás azonban csakis a rajzsíkban fekvő látókörre vonatkozik. Magasságirányban a 3. ábra szerinti prizmának látóköre mái­lényegesen nagyobb, mint a 4. ábra sze­rinti prizmáé, ha félolyan magas, mint utóbbi prizma belépési nyílásának fél­hossza. Figyelemre méltó továbbá még a tok hátfalának a nézőirányra merőleges meghosszabbítása. Ez az elrendezés nem­kivánt sugaraknak a felfogására .szolgál, amely sugarak az (y, v') nyillal vannak például jelölve. Ilv sugarak zavarólag ható mellékképeket adnak. Az 5. és 6. ábra szerint a leírt elrende­zésű prizmából kettő egy szimetrikus prizmakeresztté van egyesítve, s az így nyert készüléket a 8. ábra távlati nézet­ben tünteti fel. Az így nyert készülék egy egyenesnek a kitűzésére szolgál, mely a nézőnek nézőirányára merőleges. A két prizma (P é^ P1 ) -gyei van jelölve és egymás fölött fekszik. Ezen prizmák­nak (g) tokja úgy van berendezve, hogy sugáráteresztő nyílásait maguk a priz­máknak be- ós kilépő felületei zárják el. A prizmáknak megerősítésére közvetle­nül a (g) 'tok ós annak (p) zárólapja szolgál. Ez a lemez is nemkivánt suga­raknak a felfogása céljából a prizmáknak belépő felületein túl meg van hosszab­bítva, hogy mellókképeket elkerüljünk. Ily tok két Wollaszitön-prizmának (1. ábra) felvételére is megszerkeszthető, ugyanazon leírt előnynek az elérésére, hogy ugyanis a gyakorlatban mindig fellépő zavaró mellékképeket hasonló módon elkerüljük, mint az 5. és 6. ábra szerinti készüléknél. Hogy az 5. és 6. ábra szerinti prizma­keresztet a mérőnek nézőirányában való kitűzésre is használhassuk, a néző­irányra merőleges tokfalban egv vagv két nyílást alkalmazhatunk, melyek az 5. ábrán (o és o1 )-gyél vannak jelölve. Ezek célszerűen egy (t) lemezkével elzár­hatók, mely az (e) csap körül forgatható, kereszttel kitűzendő egyenesre merőle­gest vonhatunk, anélkül, hogy mint ed­dig a készülék felett néznénk el, hanem a prizmáknak párhuzamos felületein közvetlenül keresztül nézünk. Megfelelő módon a tok egy egyszerű prizma ré­szére is kiképezhető, amint az a 3. ábrán fel van tüntetve. Szabadalmi igények: 1. Optikai prizma derékszögek kitűzé­sére, melynél legalább két, különböző irányból a prizmába belépő sugár­nyaláb egymással párhuzamosan jön ki a prizmából, azáltal jellemezve, hogy a rendszer páros számú vissza­verésre vagy törésre van kiképezve, melyeket a sugárnyalábok tükörfelü­let felhasználása nélkül szenvednek. 2. Optikai prizmarendszer, mely az í. igénypont szerinti prizmákból kettőt egy tokban egyesít oly célból, hogy ezzel a prizmakereszttel a nézőirányra merőlegesen fekvő egyenest kitűzhes­sünk. 3. Az 1. ós 2. alatt igényelt prizmának vagy prizmakeresztnek egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a ki­lépő felületre vont merőleges mérés­közben a mérőnek nézőirányával pon­tosan vagy közel 28° 44' szöget zár be, a prizmának legnagyobb hatékony ol­dalhossza pedig pontosan vagy közel három akkora, mint a legkisebb. 4. Prizmatok azáltal jellemezve, hogy egy vagy két az 1. ós 2. igénypont szerinti prizma a tokban úgy van ágyazva, hogy a prizmáknak kilépő­felületei a toknak nézőnyilásait elzár­ják, míg különben ezen optikai ré­szeknek ágyazása csakis maga a tok és zárólapja által történik. 5. A 4. igénypont szerinti prizmatoknak egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a mellső tokfalban egy vagy két esetleg elzárható nézőnyilás van al­kalmazva, hogy a kitűzésit a mérőnek nézőirányában lehetővé tegyük. 6. A 4. alatt igényelt prizmatoknak oly kiviteli alakja, melynél az 1. igény­pont szerinti prizmák helyére Wol­laszton-prizmák helyezhetők be. 7. A 4. vagy 6. alatt igényelt prizmatok­nak egy kiviteli alakja azáltal jelle­mezve, hogy a nézőirányra merőleges fal oldalt káros sugaraknak a felfogá­sára meg van hosszabbítva. (1 rajzlap melléklettel.) Ptillas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom