80821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos hevítő izzótesttel bíró elektromos kisütőcsövek főleg Röntgen-csövek üzeméhez

— 2 nyú változását, és sok esetben elegendő a két áraműtnak csak egyikébe, pld. a hevítőáramkörbe, az áramerősség szabá­lyozására szolgáló berendezést beiktatni. A mellékelt rajz az új berendezés egy foganatosítási alakjának kapcsolását vázlatosan szemlélteti. ' Az (a) Eöntgen-esövet, isméit módon, a (c) magasfeszültségű transzformációs­készülék (b) szekundár tekercse táplálja kisülési árammal, míg a csőben elrende­zett izzótestet, mely a jelen esetben egy­idejűleg a (d) katóddal azonos, külön kis (e) transzformátor hevíti elektromosan. A két (c és e) transzformációs készülék primár tekercselései két áramút egy-egy ágába vannak kapcsolva, melyekben az (f) áramforrás szolgáltatta áramot, pld. a (g) mótorszaggató által periodikusan szaggatott egyenáramot, a (h) szabá­lyozható elágazó-ellenállás osztja szét. Az osztatlan teljes áram erőssége azon­kívül még az (i) szabályozóellenállással is szabályozható. Ha a teljes áram erősségét az (i) ellen­állás segélyével szabályozzuk, akkor a két áramleágazás is megfelelő változást szenved." Ha pld. a teljes áramot erősít­jük, akkor a (d) izzótest hevítőárama is erősbödik, emelkedik az izzótest hőmér­séklete és nő a eső gázt art almának veze­tőképessége is, ami egyébként azonos kö­rülmények között a kisülési áram erős­bödését, a cső terhelésének növekedését idézi elő. A csövön áthaladó kisülési áram erősbödésével azonban együtt nő a (c) transzformációs-készülék (k) primar­tefeercselésének és így az egész áramút áramerőssége is, tehát nő az ezen áram­úiban fekvő, a (k) tekercselés elé ikta­tott (h) és (i) szabályozható ellenállások­ban fellépő feszültségesés is. Az előtét­ellenállásokban fellépő feszültségesés ezen növekedése a maga részéről csök­kentené a (k) primartekercsnek és a Röntgen-csőnek feszültségét, tehát a lé­tesített Röntgen-sugárzás áthatolóképes­ségét is. Mivel azonban a (k) primártekercse­lés az áramforrásból jövő vezeték oly ágában fekszik, amelyben a teljes áram­nak az (i) szabályozóellenálláson fellépő erősbödése folytán ugyancsak erősbö­dött áram kering, a (k) primártekercs feszültsége szintén növekedik és (h) sza­bályozható ellenállás megfelelő beállítá­sával elérhetjük, hogy ezen leszültség­növekedés tetszőleges vonatkozásban áll­jon az izzási hőmérséklet és a terhelés emelkedése által előidézett feszültség­csökkenéssel, úgy pld., hogy azt teljesen kiegyenlíti, minek következtében a cső feszültsége ós a létesített R intgen-suga­rak áthatolóképessége a eső terhelésének előidézett változása ellenére is változat­lan mariad. A két áramút részére szol­gáló közös (h) szabályozható elágazó el­lenállás helyett a két ág mindegyikében külön szabályozható ellenállás rendez­hető el és a két ellenállás szabályozó be­rendezése között kényszerkapcsolat léte­síthető. A Röntgen-csövet tápláló magasfe­szültségű transzformátornak az ellenál­lásoktól egyébként gyakorlatilag mentes primár áramkörben való ismert elrende­zésével és transzformációs-készülék pri­már menetszámának változtatása által létesített feszültség-szabályozással szem­ben, az új berendezésnek az az előnye, hogy a magasfeszültségű transzformá­cióskészülék: primártekercselésének me­netszáma változatlan marad. Ezáltal egyrészt mentesítjük a primártekercse­lést az egyébként (a menetszám erősen csökkentésénél) fellépő nagy áram terhe­lésektől, míg másrészt főleg az a fontos gyakorlati haszon mutatkozik, hogy bár­mely már meglevő transzformációs-ké­szülék és Röntgen-berendezés egyáltalán berendezhető a terhelés és a csőfeszült­ség egymástól független szabályozására. Az új berendezés továbbá lehetővé teszi, amint azt az ismertetett foganatosí tási alak mutatja, hogy egyenáramú forrásba' való bekapcsolás esetén, úgy a kisütőcső, mint az izzótest as, egy és ugyanazon mótorszaggató alkalmazásával, tehát az

Next

/
Oldalképek
Tartalom