80759. lajstromszámú szabadalom • Jeladó- és jelvevőberendezés vízalatti hanghullámokhoz

lett figyelem-be veendő, hogy a kisugárzó alakzaton támadó tömegben részt vesz a rezgő alakzat tömegének egy része, továbbá egy, ezen alakzat nagyságától függő és számítás útján meghatározható folyadéktömeg is. Ha a gerjesztő erő a rezgő alakzat kettőnél több tömeg-részén tániad, akkor a kisugárzó alakzaton ható résznek úgy kell megválasztva lennie, hogy a gerjesztő erő minden támadó pont ja közül a viszonylag legkisebb mozgása legyen. Míg az ilyen elrendezésnél egyrészt meg van tartva az az előny, hogy az alakzat tömegrészeinek kölcsönös mozgása által feltételezett nagy amplitúdókat a gerjesztő vagy felvevő erő támadási helyén kihasználjuk, az ero szögáttevése elmarad ós az erő támadási helyein, valamint a kisugárzó alakzaton az amplitúdók arányának pontos beállítása egészen a tervező mérnök tetszésére van bízva. A kisugárzó alakzat és a rezgő alakzat hozzátartozó tömeg között az összeköttetés többé vagy kevésbbé mereven foganatosítható. Néha, különösen erős külső zavaró hatásoknál, célszerű, ha ezen két elem közé külön kapcsoiótagokat iktatunk. r Az 1. és 2. ábrák a találmány olyan 'foganatosítási alakjait tüntetik fel vázlatosan, melyeknél a rezgő alakzat két tömegből és a köztük elrendezett rugalmas tartókból áll, még pedig az 1. ábra elektromágnesles jeladót vagy jelvevőt, a 2. ábra pedig mikrofonjelvevőt mutat. Az ábrákon (a) membránt jelöl, miely a (t) edény mellső lezárását alkotja. Az edény a másik oldalon a (d) fedővel van lezárva. A rezgő alakzat az (ml) és (m2) tömegekkel van ábrázolva, melyeket az (f) rugalmas kengyel köt össze egymással.- Az (ml) tömeg akként van a membránra erősítve, hogy minden része ugyanolyan nagyságú és fázisú mozgá. sokat visz végbe, mint a membránnak hozzátartozó része. Az 1. ábrán az (m2) tömegrész az elektromágnes fegyverzete gyanánt van kiképezve és a gerjesztés vagy áramlevétel céljaira a (w) váltakozóáramú csévével van ellátva, melyet az (r) vezeték táplálhat, illetőleg abba áramot adhat. A 2. ábrán a két tömeg között mikrofon szemcsetörése van ábrázolva. A (z) köralakú öv a membránnal együtt rezgő vízmennyiséget ábrázolj aj, ha azt egy helyre összpontosítva képzeljük. Az ábrákból látható, hogy a gerjesztő, illetőleg csillapító erő mindkét tömegrészen támad, melyek közül az egyik egyidejűleg a hanglemezhez tartozik. A két tömegíósz viszonylagos egymásközti amplitudónagyságát nagyságaik viszonya állapítja meg. Látható, hogy a mozgásaniplitudónak azokon a helyeken, ahol a gerjesztő, illetőleg a csillapító erő támad, minden körülmények között nagyobbnak kell lennie, mint a vízzel határos tömeg amplitúdói, mert az ezen tömeg amplitúdóiból és a másik tömeg hozzáadódó mozgásainak az összegéből tevődik össze. Ez az összetevődés az esetek nagy többségének nem algebrai, hanem vektoros, inert az egyik vagy másik tömeg energialeadása következtében a tömegek mozgásai között fáziseltolódás lép fel. A vektorösszeg azonban mindig nagyobb lesz, mint az összetevők bármelyike, mert a fáziseltolódás soha sem lehet nagyobb 90°-nál. A gyakorlat számára különösen fontos az az eset, amelynél az (m2) tömeg amplitúdója nagyobb, mint az (ml) tömegé, maga az (ml) tömeg tehát nagyobb az (m2) tömegnél. Ennek a feltételnek gyakorlatilag mindig teljesítve kell lennie, ha csak az erő útja és a sugárzó alakzat mozgásamplitudója közt elegendő áttételi arányt akarunk elérni. Szabadalmi igények: 1. Jeladó és jelvevőberendezés folyadékokban tóvahaladó hanghullámokhoz, mely a folyadékkal határos kisugárzó alakzatból és egy vagy több elválasztott tömegrészhői és rugalmas tagból álló és a membránnal összekötött