80757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vízalatti hangadókészülékek folytonosan rezgő sugáralakzatai hatásfokának növelésére

Megjelent 1923. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI uSBr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 80757. szám. VII/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék vízalatti hangadókészülékek folytonosan rezgő sugárzóalakzatai hatásfokának növelésére. «SIGNAL» GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1916 november hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1915 junius hó 28-ika. Elektromágneses úton gerjesztett vízalatti hangadókészülékeknél a gerjesztést akként szokták foganatosítani, hogy a voltaképeni gerjesztő ós az energiát a vízbe leadó felület közé hangolt rezgő alakzatot iktatnak be, mimellett akként választják meg az elrendezést, hogy a gerjesztő a rezgő alakzat nagy kilengéseket végző részein támadjon, míg a rezgő alakzat oly részeivel támadja az energiát kisugárzó felületet, amelyek csekély kilengéseket végeznek. Ezáltal az adókészülék jó hatásfoka szempontjából szükséges áttételi arányt érik el. A hangadókészülék fenti kiképzésénél aránylag nagy áttételi viszony adódik ki, ami a közbenső elem és az egész alakzat meglehetősen bonyolult elrendezésére vezet. A találmány célja oly eljárást létesíteni, vízalatti hangadók folytonosan rezgő sugárzóalakzatai hatásfokának növelésére a kilengések szabályozása útján, amely a fentemlített hátrányokat kiküszöböli. A találmány kiindulási pontjául mindenekelőtt a következő megfontolás szolgál: A hangfolyamat bármely periódusában, adott kisugárzófelület mellett, minden energiára nézve meghatározott kilengési út és meghatározott nyomás adódik ki, amit a kisugárzófelületnek a környező vízre át kell adnia, illetve ki kell fejteni. A kilengési útnak a nyomáshoz való viszonyát a folyadék összenyomhatósági tulajdonságai adják meg. El lehet már most érni — és ez a felismerés a találmány alapgondolata — azokon a helyeken, amelyeken a kisugárzófelület a folyadékot gerjeszti, a folyadéktömegnek látszólag nagy rugalmasságát, ha valami módon lehetővé tesszük azt, hogy az a hangkompressziiót előidéző önmozgáson kívül más, lehetőleg rugalmas mozgást is végezhessen. Ezt a mozgási jelenséget úgy fejezhetjük ki, hogy alkalmat kell adnunk az egyes vízrészeeskéknek, hogy a kisugárzófelületen pozitív kilengési helyekről negatív kilengési helyekre ide-odamozogjanak, anélkül, hogy a megfelelő nyomásokra legyenek igénybevéve. Azok az eszközök, amelyek a folyadék legalább egy részének módot nyújtanak arra, hogy a mozgási folyamatnál lehetőleg nyomás nélkül mozoghasson, kü-