80743. lajstromszámú szabadalom • Tartós égésű fűtőkályha

anyagok különböző természetéhez való alkalmazkodáshoz, másrészt pedig a rostélynak megfelelő mechanizmus segélyével felváltva eszközölt szétnyitása és öszszecsukása mellett a salaknak könnyű és biztos eltávolítását teszi lehetővé, mely előnyt továbbá a találmány szerint azáltal fokozhatjuk, hogy a két rostély alsó végeit egymásba nyúló, a salakot felaprító zúzófogakkal látjuk el. Ami a tüzelőanyag tökéletes kihasználását illeti, az elrendezés a fenti megoldásokon kívül még akként van foganatosítva, hogy az égési gázok a füstelvezetőcsatornába való távozásuk előtt a tiizelőanyagoszolopot befogadó aknát minden oldalról súrolják, sovábbá az égési levegőt bevezetőcsöveket is fűtik és így a levegő előmelegítését idézik elő; azonkívül a találmány szerinti tartós égésű kályhával egy vagy több csövet tartalmazó, utánakapcsolt fűtőtesteket is kombinálhatunk az alább ismertetendő sajátos elrendezésben, mely a távozó égési gázok hőjének további lényeges kihasználását jelenti. Yégiil az üzem biztonságának elérése céljából a találmány szerint a tüzelőanyagot tároló akna falaiban az ezen akna és az égési gázok tere között közlekedést létesítő, alább ismertetendő hatású nyílásokat, továbbá az esetleges robbanás elkerülése végett a tároló akna és a füstelvezetőcső között szükség esetén közvetlen közlekedést létesítő biztonsági elzáróelemet (zsilipet, szelepet vagy más effélét) alkalmazunk. A mellékelt rajzon a találmány szerinti fűtőkályhának példaképem foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a kályhának függélyes metszete. A 2. ábra függélyes metszet az 1. ábrának (a—a) vonala szerint. A 3., 4. és 5. ábrák vízszintes metszetek az 1. ábrának b—b, illetve c—c és d—d vonalai szerint. A 6. ábra a fűtőkályhát utánakapcsolt fűtőtesttel együtt oldalnézetben és részben függélyes metszetben mutatja. A 7. ábra magának a fűtőtestnek végnézete. A tüzelőanyag tárolására szolgáló, samott-téglából készült vagy ilyennel bélelt (1) aknából, a (9)-nél bebocsátott tüzelőanyag a (2) lépcsős rostélyra, továbbá a hosszhasítékokkal ellátott (3) ferde síkrostélyra keriil. Az (1) tárolóaknának egyik (16) samottfala oly távolságban van a rostélytól, hogy a bevezetésben említett módon az elhelyezkedő tüzelőanyag természetes rézsüszöge által képezett lejtő a (3) ferde síkrostélyt tüzelőanyaggal mindenkor fedi. A (16) fal célszerűen két egymáshoz képest eltolható, egymáson csúsztatható részből áll, úgy hogy ezen fal hossza a felhasználandó tüzelőanyag természetéhez való alkalmazkodása céljából változtatható, ami magában véve ismert módon egyszerű eszközökkel foganatosítható és így az külön feltüntetésre nem szorul. A V-alakú rostély mindkét szára a salak összezúzása és eltávolítása céljából (17)-nél csuklósan van felfüggesztve és alsó végén egymásba nyúló (13) zúzófogakkal van ellátva. A rostélyszáraknak a (17) csap köriili kilengetésére a (6) tengelyre felékelt kétkarú (d) emeltyű szolgál, mely hajtókarok segélyével egy-egy, mindegyik rostélyszárról lenyúló függélyes (24) toldattal van csuklósan összekötve, mimellett a (6) tengelynek a kályha külső falán át kinyúló végére az (5) kéziemeltyűkar van felékelve, melynek ide-odalengetése révén a (6) tengely elforgatható és ezzel a rostélyszárak felváltva nyithatók és zárhatók, úgy hogy a rostély fölött összegyűlt salak könnyen eltávolítható. Az (5) kéziemeltyű bármely helyzetbe beállítható és így a rostély szétnyit ásának mértéke tetszés szerint szabályozható. A rostélyra hullott tüzelőanyag elégéséből származó égési gázok a (25) égési térbe jutnak, amelyben a jelen példában helytálló (7) terelőlap van elrendezve, melynek élei mellett az égéstermékeknek csak kisebb része juthat közvetlenül a (19) füstelvezető csőbe, míg az égési gázok nagyobb részét a (7) terelőelem arra kényszeríti, hogy eltávozásuk előtt az (1) aknát minden oldalról körülsurolják és egyúttal a csöveket is körülvegyék, amelyeken át a szabályozható nyílásokkal ellátott (10) ajtó útján bebocsátott, az égéshez szükséges levegő a rostély alatti térbe áramlik. Ekként az égéstermékek az (!) tüzelőanyagaknán kiviil az égési levegőt is előmelegítik és csak azután jutnak a (7) terelőelem fölé, hogy innen a (19) füstelvezető csövön át a kéménybe távozzanak. Nagyobb kályhák esetén a (7) terelőelem helyett belsejében levegővel hűtött üreges test (cső vagy más efféle) is alkalmazható. Az (1) aknában fejlődő gázok rendsze-