80731. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú változatlan löketszám mellett változtatható szállítómennyiséggel

részében a szivattyú ismét a szívóvezetékkel áll összeköttetésben, a szivattyú tehát a folyadék ezen részmennyiségét, mely a szívólöket végén a nyomóvezetékből vett folyadék mennyiségével egyenlő, a szívóvezetékbe szállítja. A szivattyú szállítási teljesítménye tehát egyrészt azzal a mennyiséggel, melyet a szívólöket végén a nyomóvezetékből kap és másrészt azzal a mennyiséggel, melyet a nyomói őket végén a szívóvezetéknek lead, csökkentve van. A kormánykészülék 45°-os előresietésénél ez a két részmennyiség kereken egyenkint körülbelül 15%-ot tesz ki, a szivattyú tehát befogadó terének körülbelül csak 70%-át szállítja, dacára annak, hogy a löketszám változatlan marad. A szállítási teljesítmény az előresietés növekedtével rohamosan csökken és a zérus értéket akkor éri el, amikor az előresietés 90°-os, amint azt a 10—13. ábrákból világosan láthatjuk. Ebben az esetben a szivattyú csak a szívólöket első fele alatt vesz fel folyadékot a szívóvezetékből, a szívólöket második fele alatt ellenben folyadékot kap a nyomóvezetékből. A nyomólöket alatt ugyanez a folyamat fordított értelemben: a szivattyú csak a nyomólöket első fele alatt szállít folyadékot a nyomóvezetékbe, míg a nyomólöket második fele alatt a folyadék a szívóvezetékbe visszaömlik. Mivel azonban ez a négy folyadékrészmennyiség egymással teljesen egyenlő, a szivattyú szállítási teljesítménye zérussal egyenlő. Ha a kormánykészülék előresietését még fokozzuk, pl. 135°-ra (14—17) ábrák, úgy a szállítási teljesítmény ismét növettetik, a szivattyú által mozgásba hozott folyadékmennyiség mozgási iránya azonban megfordíttatik. Mint azt a 14. ábra mutatja, a szivattyú csak 45°-os forgattyú el forgásnál vesz tényleg folyadékot az (m) szívóvezetékből. A 135°-os forgaittyúelfordulás további részén azonban a szivattyú az (n) nyomóvezetékben lévő folyadék hatása alatt áll és erőgép gyanánt működik, illetve folyadékot vesz fel. A rákövetkező nyomólöket alatt a szivattyú ismét csak 45°-os forgattyúelforda 1 ás közben szállít folyadéikat az (n) nyomóvezetékbe, az összes többi folyadékmenynyiség pedig az (m) szívóvezetékbe jut. Minthogy tehát a nyomóvezetékből nagyobb folvad ékmiennyiség vétetik és ez a szívóvezetékbe szállíttatik, magától adódik a szivattyú szállításirányának megfordítása. Ez a megfordítási lehetőség, amelynek mindenkor a szivattyú zérusteljesítményén túl kell bekövetkeznie, nagy értékű akkor, ha a szivattyú által szállított folyadékot erőgép hajtására használjuk, minthogy ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy az erőgépet mindkét irányban bármely kivánt sebességgel járathatjuk, anélkül, hogy a szivattyún vagy annak hajtószerkezetén valamely változást kellene végeznünk. Ha a kormányszerkezet a szivattyú zérusteljesítményére van beállítva,, akkor a fázisváltozás a kormánykészülékben akkor áll be, amikor a szivattyú dugattyúja a löket közepében van, vagyis amikor a legnagyobb a sebessége. Minthogy a fázisváltozásnál a kormánykészülékben, habár rövid időre is, beáll azon eset, amikor a szivattyúnak nincsen összeköttetése az (m) ós (n) vezetékekkel, úgy ezen időben a szívólöketnél a szivattyúhengerben alúlnyomásnaik és a nyomólök étnél nyomásemelkedésnek kell beállania. Az alulnyomást el lehetne hanyagolni. Hogy azonban a szivattyú haj tógépének egyenletesebb megterhelését érjük el és az ezáltal bekövetkező csekély folyadékveszteségeket is elkerüljük, a szivattyún az (o) szívószelepet rendezzük eil (1. ábra), mely a szívóvezetéket a szivattyúval összekötő (p) segédvezetékbe van beiktatva. A szivattyú hengerében való nyomásnövekedés a nyomólöket alatt túlságos igénybevételekhez vezethetne. A szivaty-