80721. lajstromszámú szabadalom • Tűzállórostély és lángtörő, szalma- és széntüzelésű gőzkazánokhoz

V." Megjelent 1923. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ' ' SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 80721. szám. Ve/l. OSZTÁLY. Tüzállórostély és lángtörő szalma- és széntüzelésű gőzkazánokhoz. MIKÓ LAJOS MOZDONYVEZETŐ ÉS DOMBI ANTAL GÉPÉSZ DEBRECZENBEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 9-ike. Jelen találmány tárgya tűzálló rostély és lángtörő, mely főleg tartóssága és gazdaságos kihasználása által válik ki. A találmány lényegében abban áll, hogy a csövekből kiképezett rostély és lángtörő egyik oldalt egy két ágban végződő, részint a kazán vízterébe, részint pedig a nedves gőztérbe torkolló és váltócsap segélyével zárható csővezetékkel van összekötve, másik oldalt pedig a kazán száraz gőzterébe torkolló csővezetékhez van kapcsolva miáltal a kazán nedves gőzének száraz gőzzé való átalakítása válik lehetővé. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az: 1. ábra a kazán tüzterének metszete és részben nézete, a 2. ábra a tüztér metszete az 1. ábra (A—B) vonala mentén, a 3. ábra a tűztér vízszintes irányú metszete, az 1. ábra (C—D) vonala mentén, a 4—8. ábrák pedig részletrajzok. (a) jelzi a rostélyt, (b) pedig a lángtörőt, melyek csövekből vannak kiképezve. A találmány szerint ezen csőrendszer egyik oldalt a kazán száraz gőzterébe torkolló (c) csővezetékkel van összekapcsolva, másik oldalt pedig a (d, e) ágakra oszló és részint a kazán nedves gőzterébe részint pedig a kazán vizterébe torkolló (f) csővezetékkel áll öszeköttetésben. A (c) cső elzárása a (g) szelep segélyével a (d, e) ágak elzárása pedig a (h) váltócsap segélyével történik. Ezen elrendezés segélyével a kazán nedves gőze a rostély és lángtörő eddig kihasználatlan melege által száraz gőzzé alakíttatik át és azután a száraz gőztérbe vezettetik. Természetesen a kazánból víz is vezethető a rostély és lángtörő csöveibe, miáltal elérjük azt, hogy ezek állandóan nedvesen tartva az elgörbiilésnek nincsenek kitéve. A lángtörő csövek bordás felülettel vannak kiképezve (4., 5. és 6. ábrák) és egymás mellett olymódon vannak elrendezve, hogy egyik cső kiugró bordái a másik csőnek borda közötti bemélyedésébe belényulnak, miáltal elérjük' azt, hogy a csövek közötti hézag a minimurara redukálódik. Széntüzelés esetén a rostélycsövek hasonlóan vannak kiképezve, szalmatüzelés estén azonban ez a