80716. lajstromszámú szabadalom • Szivarkatöltőgép

felé és attól eltolható (o) tolattyú van elrendezve, melynek a cső felé fordított oldala úgv van szer kesztve, hogy a - cső nyitott harmadát zárja és egyidejűleg éles (p) élével a fölösleges dohányszála­kat levágja. Az (o) tolattyú ezen mozgá­sát szintén a (k) forgattyútengelytől kapja, amennyiben egy, ez utóbbira sze­relt (q) bütyök (3. ábra) a tolattyú egy (r) fogközébe kapaszkodik és abból csak akkor lép ki, amikor a tolattyú záróhely­zetét már elérte. Most a bütyök a tolattyúnak lefelé nyúló megfelelően görbített (s) pofája mentén csúszik, miáltal a tolattyú záró­helyzetiében addig tartatik fogva, illetve a visszamenetben addig gátoltatik, amíg a dohánynak az (f) dugattyúval való most következő kilökése tart. Az (o) tolattyú löketét egy (o') csavar segélyé­vel szükséglet szerint szabályozhatjuk aszerint, amint több vagy kevesebb dohányt akarunk a (c) csőbe juttatni. A (c) cső önműködő töltésére, illetve a (b) tölcsérben levő dohány folytonos leszorítására a 4. ábrán feltüntetett be­rendezés szolgál; utóbbi az alul nyitott a (b) tölcsér paralellepipedon alakú résziébe illő (u) tokból áll, melyben a (v) rugók hatása alatt egy (w) nyomólemez a tölcsérben levő doliáiyt leszorítja. A berendezés mű kodésbehozatal ára a (w) lemezen átmenő és fogantyúgombbal el­látott (x) rudat (v) csapjával egy a tok tetején levő, a közepén tágabb (z) lyukon a (v) rugók megfeszítése közben föl­húzzuk és elfordítás által rögzítjük, mire az (u) tok alsó kamráját dohánnyal meg­töltjük, az egészet a (b) tölcsérbe helyez­zük és az (x) rudat elforgatjuk, úgy hogy a (w) lemez a dohányt lenyomja. Az egyharmadéig nyitott (c) cső he­lyett az egy szivarka számára szükséges dohányt fölvevő tartánv két csukló körül nyitható és becisappantható félcsőből is állhat, melyeket a (k) tengely bütyök és hajtórúd segélyével azáltal zár, hogy a csőfelek csuklótengelyük körül forgatható emeltyűkkel vannak összekötve, melyek egy nyomórúgó ha­tása ellenében egy fogó fogantyúi mód­jára működtetnek. Ebben az esetben az összeesappantható csőfalak éles zárószé­lekkel lehetnek ellátva, melyek a fölösle­ges dohányt levágják. Az egyharmad részén nyitott cső nyílá­sának széleivel azonban a tölcsér alsó nyílásának széleihez közvetlenül is csat­lakozhatiik és a lezárást egy ezen csőbe tolt, hasonlóan nyitott belső cső is eszkö­zölheti, mely egyik homlokvégén meg­erősített forgáscsapja és egy emeltyű és hajtórúdszerkezet segélyével a (k) ten­gely által azzal összevágóan forgattatik, úgy hogy a belső cső nyitott helyzetéből, melyben nyílása a (c) töltőcső nyílásá­val összeesik, a záróhelyzetbe jut és itt egyik éles szélével a fölösleges dohányt levágja. A két félcsövet végül két egymáshoz képest szakaszonként forgatott hengeren kiképezett félhengeralakú horony is ké­pezheti, amidőn a mindenkor a tölcsér középsíkjában összecsukódó horonypár addig marad ezen helyzetében fogva, míg a dohány kilöketett. Szabadalmi igények: 1. Szivarkatöltőgép, azzal jellemezve, hogy egy tölcsérből egy részben nyi­tott csőbe töltött dohán;^ egy for­gattyú működtetése által, egy a csövet elzáró és a fölösleges dohányt levágó szerv segélyével a csőbe szoríttatik és azután egy dugattyúi segélyével ki­löketik, illetve egy a szabad esővégre tolt szivarkahüveiybe töltetik. 2. Az 1. igénypont szerinti szivarkatöltő­gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (c) töltőcső elzáró szervét egy ezen csővel párhuzamosan ide-oda tolható (o) tolattyú képezi, melynek a cső felé fordított oldala a fölösleges dohány levágására való (p) vágóéllel van ellátva. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti szivarkatöltőgép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgattyútengelyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom