80702. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha silány tüzelőanyagokkal valű fűtésre

nyugvó tüzelőanyag a kerület felé tereites­sék és ezáltal szétteríttessék, illetőleg a darabok egymás között lazíttassanak; az ellenkező értelemben való forgatáskor pedig a tüzelőanyag a középpont felé terei­tessék, vagyis összetorlódjék. Módiinkban áll tehát a tüzelőanyagot a rostély felett mindenkor akként mozgatnunk, hogy az az elégetéshez a legkedvezőbb helyzetbe kerüljön. A saját síkjában elforgatható (9) sík­rostélynak még az az előnye is megvan, hogy a tüztisztítás nagyon kedvező módon eszközölhető, amennyiben a síkrostélynak ide-oda vailó forgatásával közvetlenül a rostély felett fekvő és már elégett tüzelő­anyag hamuja a rostélypálcák közötti ré­seken át a hamúszekrénybe hull alá, anél­kül, hogy a tüzet (pl. piszkavassal) boly­gatni kellene. Ez annyiban fontos, mert p bevezetésben említett silány tüzelőanyagok tudvalevőleg nagy mennyiségű el nem égő alkatrészt tartalmaznak és így sok hamút adnak, miért is igen gyakori tisztogatásra van szükség. Minthogy a tüzelőtérbe nyúló (3) elgázo­sítót forró égéstermékek veszik körül, a benne lévő silány tüzelőanyag nagy víz­tartalma hatásos elgőzöltetésnek vettetik alá. A termelt vízgőzöknek közvetlenül a füstvezetékbe való elvezetésére az elgázo­sító felső részében egy (13) cső van elren­dezve, mely az égéstermékeket a kályhából elvezető (14) csőtoldatba torkol. A kályhában termelt melegmennyiség gazdaságos kihasználása céljából a kályha­test belső oldalán légkeringésre szolgáló (15) csatornák vannak elrendezve, melyek felül és alul nyitottak, úgy hogy a fűtendő helyiség levegője ezen csatornákban fel­felé áramlik és áramlása közben felmelegít -tetik. Ha az (1) kályhátest öntöttvasból készül, úgy a (15) csatornák avval egy darabban készíthetők, míg lemezből készült kályhatest esetén a csatornákat TJ-alakban kiképezett és a belső falon megerősített lemezekből állítjuk elő (2. és 3. ábra). Megemlítendő végü(l, hogy a töltőkályha anyagául nemcsak fémet, hanem előnyösen betont és agyagot is használhatunk, hogy továbbá körkeresztmetszetü kályhák he­lyett négyszög vagy sokszög-keresztmet­szetű kályhát is építhetünk, anélkül hogy a találmány lényegén változtatnunk kel­lene. Szabadalmi igények: 1. Töltőkályha silány tüzelőanyagokkal való fűtésre, jellemezve egy adagoló­tölcsérrel ellátott ós a kályha közép­vonalában elrendezett függőleges, a tüzelőtérbe nyúló (3) elgázosító vala­mint a tüzelőtér fenekét alkotó, egy központosán elrendezett kúpos (8) lép­csőrostélyból és egy utóbbi alatt, ennek sugárirányban való folytatását képező, forgatható (9) síkrostélyból álló rostély­rendszer által. 2. Az 1. igénypontban védett töltőkályha foganatosítási alakja, jellemezve azál­tal, hagy a (3) elgázosító lefelé fokoza­tosan bővülő keresztmetszettel bir. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett töltő­kályha foganatosítási alakja, jellemezve az elgázosító felső részén elrendezett, a füstvezetékbe torkoló (13) gőzelvezető-GSŐ által. 4. Az 1. igénypontban védett töltőkályha foganatosítási alakja jellemezve azáltal, hogy a saját síkjában forgatható (9) síkrostély pálcái cikloisvonalban van­nak elrendezve, oly célból, hogy a ros­télynak egyik irányban való forgatása által a rajta nyugvó tüzelőanyag a ke­rület felé, az ellentétes értelmű forgatás által pedig a középpont felé tereltessók. 5. Az 1. igénypontban védett töltőkályha foganatosítási alakja, jellemezve a kályha­test belső oldalán kiképezett vagy ezen megerősített, légkeringésre szolgáló (15) csatornák által. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom