80691. lajstromszámú szabadalom • Forgó mezőmágnes nagy fordulatszámú villamos gépekhez

— 2 -den vezetője felületének legnagyobb részén érintkezésben áll a magnak jó hővezető felületével, vagyis a hűtés tekintetében a legnagyobb hatásos felületet kapja. Kitűnt, hogy a hűtőfelület ezen lényeges növelése folytán a réz sokkal nagyobb mértékben vehető igénybe, súlya csökkenthető és így a centrifugális erő által igénybe vett részek vastagsága szintén csökkenthető. A rézsúly ezen csökkentése lehetővé teszi ipzt is, hogy a csévef ej eket teljesen beágyazzuk erre a célra szolgáló hornyokba és hogy eltekintsünk a nemmágneses, költséges borító kupakoktól, amelyeket eddigelé a osévefejeknek a centrifugális erő elleni megtartására általánosan használtak. A mellékelt rajz 2—6. ábráin a találmány tárgyának néhány póldaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. A 2. ábra a tekercs részekreosztásának elrendezését, vagyis a horony-kivágásokat egyik példaképpeni alakjukban, sarkonként nagyszámú, kevéssé mély és szűk horonnyal s hornyonként két vezetővel mutatja. Ily módon a vöi'ösrézvezetők a nagy (c) hűtőfelületet kapják, mely a mag (d) vasanyagával érintkezik ós mely azonos magátmérőnél (ez az átmérő az 1. és 2. ábrák esetén egyenlő nagyságúnak tekintendő) az 1. ábra szerinti ismeretes elrendezésnél mutatkozó (b) hűtőfelületet lényegesen felülmúlja. A 3. ábra a találmány íszlerinlti tekercs osévefejeinek elrendezését mutatja. Az (e) esévefejeket tengelyirányban bemart (f) hornyokba ós a kerületen harántirányban kimunkált (g) hornyokba ágyazzuk és közvetlenül fecskefarkalakúan vezetett (h) ékek segélyével biztosítjuk a centrifugális erő hatása ellenében. A 4. ábra a csévefejek megerősítésének sajátos elrendezését mutatja, melynél külön (i) fémszegmenseket alkalmazunk, amelyek a (k) esévefejeket körülfogják ós amelyeket viszont, fecskefartkszerű (1) lehorgonyozás segélyével tartunk meg az (m) rotortesten. Ezeket az (i) szegmenseket akár mágneses, akár nemmágneses anyagból készíthetjük és akként képezhetjük ki, hogy akár nyitott, akár zári hornyokat alkossanak. Az 5. ábra a mágnestekercs oly elrendezését mutatja, amelynél a csévefejek létesítette mezőt a (q) osévef ej szélesség %—y2

részéig még belevonjuk a főmezőbe. Ebben az esetben a (q) csévefejszélesség azon részének csévefejeit, amelyet a főmezőbe belevonunk, célszerűen mágneses fémszegmemsek, a másik rész csévefejeit pedig nem mágneses fémszegmensek segélyével tartjuk, A 6. ábra a mező alakjának lefolyását mutatja tengelyirányban, a (részeknek az 5. ábra szerinti elrendezése esetére. Itt (n) a főmező, (o) a hatásos csévefejmező, (p) pedig a szórási mező. Szabadalmi igények: 1. Forgó mezőmágnes hornyokban fekvő pólustekerccsel, nagy fordulatszámú villamos gépekhez, * jellemezve azáltal, hogy a vezetők legkedvezőbb hűtése céljából a mezőtekercs hornyonként osekélyszámú vezetővel oly nagyszámú és oly kevéssé mély és islzéles hornyokra van elosztva, hogy megadott ampéremenetszámnál a horonyvezetőknek a vas felé való hőelvezetésre vonatkozólag mértékadó felülete a fejlesztett hőmennyiség szempontjából tekintetbe jövő vezetőharántmetszethez képest lehetőleg nagyra adódik ki. 2. Az 1. igényben védett forgó mezőmágnes foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mágnestekeres (e) csévefejei is a vasmagban kiképezett hornyokba vannak beágyazva és ezen hornyokban közvetlenül mágneses vagy neinmágneses anyagból készült, fecskefarkai akű vezetékkel kapcso-