80686. lajstromszámú szabadalom • Nézőcső

Megjelent 1923. évi február, hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEI H AS 80686. szám. VII d. OSZTÁLY. Nézőeső. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1917 junius hó 4-ike. Elsőbbsége 1916 január hó 18-ika. Jelen találmány tárgya nézőeső, mely változó nagyítássál való megfigyelésre van berendezve. A találmány értelmében a na­gyítás változtatását a fénybelépési helyen, mozgatható optikai elemek alkalmazása nélkül, azáltal érjük el, hogy két vagy több helytálló tárgy leneserendszer a mű­szer főtengelyére való tekintettel, a ten­gelyirányhoz képest ferde reflektorral vagy több reflektorral szemben akként van elrendezve, hogy az általak előállított képek ugyanabban a síkban oldalt egymás melleit, egymást részben fedve, állnak elő. Ezeket a képeket a megfordító rendszer ugyanily egymáshoz viszonyított hely­zetben, a második képsíkban állítja elő és a közös szemlencsén való áthaladás után a fénysugarak több kilépési pupillán át lépnek ki, melyek a különböző tárgylencsé­nek megfelelően egymás mellett fekszenek. Az egyes képek tehát, habár a képsíkban egymást átfedik, külön-külön figyelhetők meg, ha szemünket az egyes képeknek meg­felelő kilépési pupillához illesztjük. A csatolt rajzon a találmány az 1. ábrán a műszer egy példaképerii kivi­tteli alakjának hosszmetszetében van fel­tüntetve. A 2. és 3. ábra módosított kiviteli alakok hosszmetszetének részeit képezik. A műszernek fénybebocsájtó végén el­rendezett egyik tárgylencserendszere (l)-el, a másik pedig, mely két egymáshoz szög alatt álló elemből áll (2)-vel van jelölve. A tárgylencserendszerekhez egy (3) reflek­torfelület tartozik, mely a 'tengelyirányhoz ferdén áll és melyet egy derékszögű három­szög alakú (4) prizma átfogó felülete képez. A két tárgylencserendszer képsík ja (5)-nél fekszik, melyben az (1) és (2) tárgy­lenesének egymást részben fedő képei keletkeznek, melyek tengelypontjai (6)-tal és (7)-tel vannak jelölve. A megfordítórend­szer két eleme (8)-al van jelölve. A máso­dik képsík (9)-el, a szögszemlencse (10)-zel és a szögszemlencse két eleme között elren­dezett reflekxioprizma (ll)-el van jelölve. A távcsőnek (1) és (2) tárgylencséinek megfelelő kilépési pupillái (12), (13)-mal vannak jelölve, melyek mint azt a rajz mutatja, teljesen külön vannak választva, habár a képek a képsíkban egymást rész­ben födik. Ahelyett, hogy a szemlencse pupilla sík­jában a két (12, 13) kilépési pupillát egy­máshoz képest excentrikusan képeznők,

Next

/
Oldalképek
Tartalom