80674. lajstromszámú szabadalom • Többszörös kiolvadó biztosíték

— 2 — orsója útján a biztosíték (k) középkontaktusával áll összeköttetésben. Az (i) rúgó sít van fúrva, oly célból, hogy az egy-egy biztosíték kiolvadásakor fellépő robbanás kifelé kiegyenlítődhessen. A berendezés működése minden további nélkül érthető. Ha a biztosíték össze van csavarolva, akkor a kontaktus a fent ismertetett módon létrejön. Egy biztosíték kiégésekor a dobalakií (II) középső részek megfelelő elforgatása által a következő biztosítékot kapcsolhatjuk be. Oly célból, hogy a (II) részt elforgatásakor kényelmesebben meg lehessen fogni és hogy egyúttal meggátoljuk, hogy a (II) résznek forgatásakor nem szándékolt módon a törzsrész, vagy a fedél is együtt elforduljon, ajánlatos a dobalakií középső résznek átmérőjét a törzs, vagy a fedél átmérőjénél nagyobbra venni, mint az a rajzból is kitűnik. Az eddig ismert biztosítékokkal szemben a leírt biztosítékoknak előnyei a következők: Azáltal, hogy a (c) forgáscsapot igen erősre lehet kiképezni, a csap elgörbülése ki van zárva, úgy hogy mindig jó kontaktust létesítünk a bekapcsolt biztosítékok és a kontaktuslemez között egyrészt és az (i) rúgós kontaktus között másrészt. Továbbá azáltal, hogy az ismert berendezéseknél alkalmazott kicserélhető biztosítópatronok elmaradnak, a biztosítéktestek eleserélése ki van zárva, minthogy a (c) csapnak különböző áramerősségek részére való különböző méretezése folytán helytelen (II) biztosítéktest beillesztése is lehetetlenné van téve. A biztosítéknak további előnye abban áll, hogy a (III) fedélnek anyacsavarmenettel ellátott (e) része a fedélbe úgy van beillesztve, hogy a fedél külső oldalán kiálló vagy fémes és áramvezető részek nincsenek. Oly célból, hogy különböző áramerősség részére való, nagyobbszámú, illetve több dobalakií részt alkalmazhassunk, anélkül, hogy az (I) és (III) részeknek méreteit lényegesen változtatni kellene, azonban az elcserélés veszélyét mégis teljesen kizárjuk, a csapot a 2. ábrán felülnézetben feltüntetett módon képezhetjük ki. A csapnak ezen foganatosítási alakjánál a csap a helytálló felső (c) részből és egy az utóbbin forgatható (1) hüvelyből áll, mely külső oldalán hasábalakií. A biztosíték előállításakor a (I) törzsrész és a (III) fedél valamennyi áramerősség részére egyenlően méretezhető és a különböző áramerősségek részére csupán különböző hasábos (1) hüvelyre van szükség. A forgatható (1) hüvely alakjának megfelelően természetesen a forgatható dob alakjával bíró (II) középrésznek furata megfelelően képezendő ki. A 3. ábrán a biztosítéknak olyan foganatosítási alakját tüntettük fel, amelynél a törzsrész úgy van kiképezve, hogy mindig csak az üzemben levő biztosíték áll feszültség alatt. Az eddig ismert többszörös kiolvadó biztosítékok t. i. úgy vannak szerkesztve, hogy az összes biztosítékoknak egyik pólusa állandóan a hálózat feszültségére van kapcsolva és hogy mindig az üzembe helyezendő biztosítéknak másik pólusát megfelelő kapcsolórész útján a vezetékhálózat másik pólusával kötjük össze. Ebben az esetben clZ £L veszély fenyeget, hogy átkapcsoláskor a kapcsolórésznél fényív létesül, mely a biztosítékot megrongálja vagy teljesen tönkz'eteszi. Ezt a hátrányt a biztosítéknak a 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjával azáltal kerüljük el, hogy a (b) alaplemezt szigetelőanyagból készítjük, melybe egy a biztosíték (a) foglalatával összeköttetésben álló (x) kontaktusdarab van beeresztve!, amelynek alakja természetesen az egyes (g) biztosítékok alsó (h) kontaktusainak alakjától függ. Ha a biztosíték össze van szerelve és üzemben van, akkor az áram az (a, x, h', g, h", i, d, k) úton halad. A be nem kapcsolt egyes biztosítékok tehát mindig feszültség nélkül maradnak. A bemélyített (x) kontaktusrész helyett természetesen kiemelkedő kontaktust is helyezhetünk be vagy fel, aszerint, hogy az egyes biztosítékok alsó (h') kontaktusainak milyen alakja van.