80653. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerék és eljárás annak előállítására

— 201 — zárt szögnek kétszerese. A fogrések lé­tesítése tudvalevőleg azáltal történik, hogy a munkadarab tengelye köriil el­fordíttatik, miközben a forgó 2 és 3 szer­számok a 7 osztókör 6 érintőjének irá­nyában az osztókörön fellépő kerületi sebességnek megfelelő gyorsasággal to­latnak el. A 2 és 3 szerszámok hatórészei együtt ismert módon egy képzelt alkotó fogasrúd egyik fogát képezik, s a fog^ rések alakítása az ismert legördülési elv szerint megy végbe, A hengeres fogaskerekeknek a talál­mány szerint való előállítására szolgáló, a 2. ábrán feltüntetett eljárásnál szintén két forgó 2 és 3 szerszám alkalmaztatik s a szerszámok és az 1 munkadarab vi­szonyos mozgásai ugyanazok mint az imént vázolt ismert eljárásnál. A 2 és 3 szerszámok 8 és 9 munkafelületei azon­ban nem síkok, hanem kúposak, aminek az a következménye, hogy a 10, 11 fog­oldalak a 3. ábrabeli görbe felületek lesz­nek. Minthogy azonban a kúpos munka­felület azon részének RÍ sugara, mely a fog-oldalnak a foggerinchez legközelebb eső részét alakítja, nyilvánvalóan kisebb mint pl. a kúpos munkafelület azon ré­szének R2 sugara, mely a fogoldalnak a résfenék közelében levő részét formálja meg, világos hogy a fogoldal hosszirány­ban nézve a foggerinctől a fogtövig fo­kozatosan csökkenő görbülettel fog bírni. Ennek folytán a fog — összefogás kiter­jedése a begördüléskor a fogtő felé foko­zatosan növekedni, kigördüléskor pedig a foggerinc felé fokozatosan csökkeni fog, úgy az összefogás sima s a járás zaj-és lökésmentes lesz. Kúpkerekek a fenti eljárással analóg módon állíthatók elő. Á 2 és 3 szerszá­mok azonban ilyenkor nem egyenes vo­nalban tolatnak el, hanem ismert módon a munkadarabhoz képest a képzelt al­kotókerék tengelye körüli lengő mozgást végeznek. A 2. ábra szerint a kúpos 8 és 9 munkafelületek éleiket egymásfelé for­dítják, ugy hogy a létesített 10 és 11 fog­oldalak a 3. ábra értelmében domborúak lesznek. Ha azonban a munkafelületeket úgy helyezzük el, hogy éleik egymástól elforduljanak, a fogoldalak homorúak lesznek. Ilyen fog-alak van a 4. ábrán feltün­tetve. A 10 és 11 fogoldalak homorúak s a fog 12 hosszközépsíkjához képest szi­metrikusak. Egy ilyen, 4. ábra szerinti fogaskerék pl. egy 3. ábra szerinti fogas­kerékkel működhet össze. Ilyenkor eset­leg a 3. ábrabeli domború fo,goldal gör­bületét nagyobbra lehet választani, mint a 4. ábrabeli homorú fogoldalét, úgy hogy az összefogás eleinte ilyenkor is a fog közepén vagy annak közelében fog történni. A találmány kiterjed egyenes vagy ferde állású fogakkal biró hengeres, va­lamint kúpos fogaskerekekre s az úgy­nevezett nyilkerekekre is; a fogaskere­kek előállítása ismert módon pl. henger­lés révén is történhet. Szabadalmi igényeli: 1. Fogaskerék, melynek fogainak két ol­dala hosszirányban tekintve a fog hosszközépsíkjához képest ellentétes görbiiletüek, jellemezve azáltal, hogy a fogaskerék a legördülési eljárás szerint állíttatott elő. 2. Az 1. alatti fogaskerék változata, jel­lemezve azáltal, hogy a fogoldalak hosszirányban domborúak. * 3. Az 1. alatti fogaskerék változata, jel­lemezve azáltal, hogy a fogoldalak hosszirányban homorúak. 4. Az 1., 2. és 3. alatti fogaskerék válto­zata, melyet az jellemez, hogy a fog­oldalak hosszirányban tekintve a fog­gerinctől a fogtőig fokozatosan csök­kenő görbületüek. 5. Az 1—4. alatti fogaskerék változata, melyet az jellemez, hogy a fogoldalak

Next

/
Oldalképek
Tartalom