80650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lábbeliek, különösen házi és nyári cipők előállítására

Megjelent 1933. évi február hó 22-én. MAGYAR KIRÁLYI ||jp SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80650. szám. I/b. OSZTÁLY. Eljárás lábbeliek, különösen házi és nyári cipők előállítására. SZÁSZ MÁRIA NYUG. IPARISKOLAI TANÍTÓNŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1921 junius hó 8-ika. A találmány célja oly eljárást találni, melynek segélyével lábbelik, különösen könnyű házi és nyári cipők házilag vagy háziiparilag olcsó és mégis igen tartós alakban állíthatók elő. Erre a célra a különben is drága bőr alkalmatlan, de a különböző szövetek is még mindig aránylag drágák és a célnak kellőképpen meg nem felelnek. Ezért a szóbanforgó célra javaslatba hozták ugyan már a cipőfelsőrésznek az olcsó és eléggé szívós rafiaháncsból való előállítását, de az eddigi eljárással készült lábbelik nem voltak eléggé tartósak és így hamarosan hasznavehetetlenné váltak. A találmány már most azon a felismerésen alapszik, hogy a rendes szövő- és fonóanyagoknál jóval olcsóbb u. n. kötőháncsokból, mint amilyen a rafia, hársfa, háncs stb., igen tartós lábbeliek állíthatók elő, hacsak az eddigi munkamódot változtatjuk meg. Az eddigi rafialábbeliknél ugyanis a felsőrészt csomózással állították elő, ami azonban eléggé szilárd terméket nem eredményez. Ezt a hátrányt a kötőháncsok nyújtotta előny megtartása mellett azzal küszöböljük ki, hogy a lábbeli felsőrészét horgolással állítjuk elő. Emellett célszerű a horgolást u. n. rövid „pálcikákkal" (vagyis a behorgolt fonal kis hoszszúságának alkalmazásával) foganatosítani, mert ezzel fokozottabb szilárdságú és tömöttségű termékre teszünk szert. Az eljárást célszerűen akként foganatosítjuk, hogy a cipőfelsőrésznek bármily megfelelő mintája, pl. papírmintája után a felsőrészt horgolással elkészítve, azt a szokásos' módon kaptafára szegeljük és ezen a béltalpat állítjuk elő ugyancsak a kötőháncsból; minthogy pedig a béltalp vagy talpbélés a kiilső behatásoknak nincs annyira alávetve, mint a felsőrész, a béltalpat nemi szükséges horgolással elkészíteni, hanem elegendő a háncsfonalakat a felsőrész alsó szélei határolta területén belül kézi munkával beszőni. E beszövés után a külső talpat varjuk reá, mimellett magát a talpat már tetszőleges anyagból, pl. bőrből, bőrhulladékból, egymással csuklósan összekötött falécekből stb. készíthetjük. A találmány szerint azonban házi- és nyáricipők céljaira a talpat (amelyet a sík lapból való egyszerű kiszabhatásra való tekintettel szintén nem szükséges horgolás