80537. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a függélyestől való eltérések méretére különösen fúrólyukaknál

emelőből állhat, melyek egymással derék­szöget képező síkokban lengenek és fel­jegyzéseiket feljegyzőszalagokon eszköz­lik, amelyek a berendezés hossztengelyé­vel párhuzamosan mozgathatóan vannak elrendezve. fA mellékelt rajzban a berendezés foga­natosítási példája az 1. és 2. ábrákon hossz-, illetve kereszt­metszetben van feltüntetve; a 2. ábrán látható keresztmetszel az 1. ábra A—B vonala irányában van véve. A berendezés belsejében két (1, 1) inga van alkalmazva, melyek a (2, 3) kardán­gyűrűk segítségével a (7) feljegyzőtok­ban vannak ágyazva, mely a maga részé­ről (5) és (6) függélyes csapok segítsé­gével a (22, 28) lemezekben nyugszik, melyek a külső (12) tokkal szilárdan vannak összekötve. A tokok ilykép egy­mához képest elforgathatok. A külső kardángyűrökön (4) íróemelők vannak megerősítve, melyek feljegyzéseket vé­gezhetnek (24) papírszalagokon, melyek (8) és (9) feszítőcsigák, illetve (10) és (11) csévélőhengerek közvetítésével a berendezés hossztengelyének irányában mozgásba hozhatók. A (4) emelők író­karjai egymáshoz képest, függélyesen a rajzsíkban, illetve a. rajzsíkra függélye­sen lengenek. Az ingák lényeges feladata, az írókarokat a berendezés lejtős állása esetén a középállásban megtartani; ezen célból úgy vannak a belső (3) kardán­gyűrűben ágyazva, hogy az írókarok len­géseit kényszermozgásban követik. Ha a berendezés pl. a papirsíkban lejt, a felső (2) gyűrű és vele együtt a rajta megerősített írókar a lejtésben részt vesz; a megfelelő írókar helyzetét a feljegy­zési szalagon megtartja. \z alsó kardán­rendszer ellenben vízszintes helyzetében marad meg, miután a lejtés a \2) gyűrű forgáscsapjai körül történik és így az alsó (24) feljegyzési szalag ós az író­emelő között viszonylagos eltolódás áll be, mely a szalagon mint vonal válik szemlélhetővé. Ha a lejtés az előbb leírt­hoz függélyes, megfordítva, az alsó író­kar marad a papírszalaghoz képest vál­tozatlanul állva, míg a felső viszonyla­gos mozgást végez. Miután a berendezés bármely tetszőleges elhajlását két egy­másra merőleges alkotóra szétbontva képzelhetjük, ennek megfelelően az el­hajlások a papírszalagon ezen alkotókban jegyeztetnek fel. Minthogy azonban a berendezés külső (12) tokja a lebocsátásnál elfordulhat, az adódó alkotók nem vonatkoznának az azonos tengelyrendszerre, hanem a min­denkori el forgási szöget számításba kel­lene venni. Ezen körülményesség el­kerültetik a visszaforgató berendezés al­kalmazása által, amely által a (7) fel­jegyzési tok a külső (12) tok mindenkori elforgásának megfelelően visszaforgatta­tik, illetve kiindulási helyzetében meg­marad. Ezen magában véve ismert be­rendezés példaképen a következőkben le­írt módon lehet kiképezve. (20) a pergettyű iránytű tokja, mely­nek tengelye az észak-dél irányt meg­tartja, illetve abba belengeni törekszik. A pergettyűs iránytű tokjára a (25) rúd. van ráhelyezve, mely felső végén a (21) spirálrúgót tartja, mely szabad végén a (13) kontaktu^golyóval van ellátva. A rúd a rugóval és a golyóval helyzetében eszerint a pergettyűs iránytű tengelye által van meghatározva és ilykép meg­határozott rendes helyzettel bír, amely által az egész berendezés tengelyrend­szere az égtájhoz képest meg vari hatá­rozva. A (13) golyó két (14) kontaktus­darab között mozog, melyek a hengeres (26) hüvely belső kerületén vannak meg­erősítve; a (20) hüvely golyók közbe­iktatása mellett forgathatóan van a (12) külső tokkal szilárdan összekötött (27) lemezen ágyazva. A hüvely felső végén a külső kerületen a (28) fogazott koszo­rúval van ellátva, mely a (17) tengely alsó végén levő (29) fogaskerékkel együtt­működik. Ezen tengelyre van továbbá felerősítve a (30) fogaskerék, mely a (31) hajtómű közbeiktatásával a (Ifi) mótor által hajtatik. A (17) tengely végül

Next

/
Oldalképek
Tartalom