80518. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú tüzelőanyagoknak a tüzelőtérbe való bevezetésére

ami a poralakú tüzelőanyag méglazítását előmozdítja. A (4) fúvóka a tartány fenekén eltolhatóan van elrendezve ós rudazat útján a (6) kéziemeltyűvel van összekötve, amely a mozdonyvezető állásától kényelmesen liozzáférhető, úgy hogy a (4) fúvóka távolsága az (1) cső torkolatától a poralakú tüzelőanyag adagolásának szabályozása céljából, változtatható. A (6) kéziemeltyű a (70) zárószegmens mentén mozgatható, melynek révén beállított helyzetében önműködően biztosíttatik. Az adagolást azáltal szüntethetjük meg egészen, hogy a fúvókát az (1) cső fúvókaiilőke gyanánt kiképezett alsó végéhez szorítjuk. Az átáramló nyomólevegő, mely ez esetben port nem ragad magával, az (1) cső tisztítását végzi, különösen ha a légáram valamivel erősebb, mint az adagolásnál, amit könnyen elérhetünk azzal, hogy a légszivattyút nagyobb sebességgel járatjuk. Természetes, hogy a tüzelőanyag adagolásánál nem jnt a (4) fúvókából kiáramló össze!* levegő az (3) csőbe, hanem egy része a poralakú tüzelőanyagot tartalmazó (20) tartány rézsútos feneke, valamint az oldalfalak mentén áramlik végig és a tüzelőanyag feletti kamrában gyűlik össze. Minthogy a (20) tartány légmentesen van elzárva, ennélfogva abban ugyanoly nyomás fog uralkodni, mint a (4) fúvóka és az (1) cső vége között. A levegőnek a tartány falai mentén való áramlása folytán a por és a fal közötti súrlódás lényegesen mikkén, úgy hogy a por könnyen lecsúszik. A pornak a (20) tartányhan való esetleges megrekedése esetén az (1) csővezetéket a (101) csappal elzárjuk és a kamrából a tartány fedelén levő csap nyitása útján levegőt fúvatunk ki. Egyidejűleg növeljük a (66) légszivattyú sebességét s azzal együtt a légnyomást. Ennek következtében az egész portömeg megemelkedik és összekeveredik, úgy hogy a fellazított por ismét az (1) cső torkolatához hull. A 3. és 4. ábrák a fúvóka és az (1) cső alsó végének különböző foganatosítási alakjait mutatják. Az utóbbi alsó szélét le kell gömbölyíteni, hogy tőzegszálak annak széléhez ne tapadjanak. Az 5—10. ábrák szerinti foganatosítási alakok szerint a poralakú tüzelőanyagot, mint az előbbi foganatosítási alaknál, a (98) tartány fenekéről a (106) csövön a tüzelőtérbe fúvatjuk. A levegőt itt a légszivattyútól részben közvetlenül a (97) csövön át nyomjuk a (106) csőbe (mert a két cső itt közvetlen összeköttetésben áll egymással) részben pedig a (105) fúvókán át, mely itt a (97) cső oldalán van elrendezve ós a (106) cső (111) oldalnvílása felé irányul. Ezáltal a poralakú tüzelőanyagnak részben a (111) lyukon át való beszívása, részben pedig ugyanezen lyukon át a (105) fúvóka révén való befűvása megy végbe. A (.105) fúvókán finom (112) lyukak vannak, melyeken finom levegő-sugarak lépnek ki és a port fellazítják. A (97) cső a (106) csőben eltolható és rudazat útján a (107) kézi emeltyűvel áll összeköttetésiben (5., 6. ábra), úgy hogy a hozzá vezetést szabályozhatjuk, illetőleg megszüntethetjük. A (111) lyuk (9. ábra) négyszögalakú; átlója a cső hosszirányában fekszik és a fúvóka végének megfelelő szögletes keresztmetszete van, úgy hogy az át áramlási nyílás a fúvóka különböző helyzeteiben alakját megtartja, miáltal a por könvnvebben jut a csőbe, mint hogy ha az átáramláKi nyílás vékony hasítékalakú volna. A lyuk felső széle le van gömbölyítve, hogy szálak oda ne tapadjanak. A (106) csőből (5. ábra) a por a (113) dobba fuvatik, honnan azt a (114) csövön át a tüzelőtérbe vezetjük. A (106) vezeték a (115) tolattyúval elzárható (5—7. ábra). Az esetben, ha a porhozzávezető készülék működésében zavarok állnának be, úgy a port a (115) tolattyún át a (113) dobira vezethetjük és a tüzelés huzata azt a (114) csövön át a tüzelőtérbe szívja, esetleg gőzsugár igénybevétele mellett. A 10. ábrán feltüntetett fogantosítási alak szerint az oldalsó (105) fúvóka (5—9. ábra) el van hagyva. A (97) eső