80504. lajstromszámú szabadalom • Sorozatos képeket vetítő készülék folytonosan mozgó filmszalaggal és optikai kiegyenlítő eszközökkel

- 2 -tttek vetítését közvetíti, vagy pedig az említett és helytálló tükör helyett mozgatható tükör, pl. forgó szegmewstükör váltakozva vagy elterelheti a fényt az egyes képelemekről az optikai kiegyenlítő eszközökre, pl. fényvisszaverő tükrökre, vagy pedig keresztülengedheti ezekre az optikai kiegyenlítő eszközökre. Ez a berendezés lehetővé teszi csupán két, mozgathatóan, ill. lengethetően elrendezett tükör-, hasáb- vagy lencserendszernek oly módon való alkalmazását, hogy az egyik rendszerrel való vetítés közben a másik rendszer ugyanazon az úton, melyet előbb, a kiegyenlítő hatás céljából, megtett, tehát a legrövidebb úton, térjen vissza kezdeti helyzetébe. Ha tehát, pl. lengő kiegyenlítő eszközök esetén, egy képelemet az egyik kiegyenlítő rendszerrel, pl. V25 mp.-nyi idő alatt vetítünk a vászonra, akkor a másik kiegyenlítő rendszer a legközelebbi képelemet veszi fel, míg egyidejűleg az első kiegyenlítő rendszer ugyanezen (V25 mp.-nyi) idő alatt visszaleng kezdeti helyzetébe. A két mozgás közé eső, pl. '/loo mp.-nyi idő a két rendszer mozgásainak megfordulása közben a kép el sötétítésére szolgál és ellakarja a képet, azon idő alatt, mialatt egyidejűleg mindkét képelem részei jelennének meg a vásznon. A találmány értelmében tehát az optikai kiegyenlítő eszközök csak ugyanolyan utat kell, hogy megtegyenek, melyre működésük közben szükség van, mimellett a kiegyenlítő eszközök visszaugrása, mely zavaró rázkódtatásokat okoz, itt elesik. A mellékelt vázlatos rajz 1. ábráján feltüntetett foganatosítási példánál az (a) lámpaszekrény előtt, ismert módon, a (b) íilmszalagvezető csatorna van elrendezve, melyen át a (c) tekercsről az Cl, 2) stb. képelemekkel ellátott (d) filmszalagot vezetjük folytonos mozgásban. Ezt a filmszalagot az (e) fogas dob mozgatja egyenletesen (folytonosan) tovább, az (a) lámpaszekrény előtt. A filmszalag azután az (f) tekercsre tekercselődik fel. A filmszalag másik oldalán a (g) objektív van elrendezve, melyen át a fénysugarak a felületén párhuzamos csíkokban elrendezett, ezüstözött felületrészekkel ellátott planparallel (párhuzamos síkfelületekkel határolt (h) üveglemezre esnek, mely azután asszerint, hogy a fénysugarak annak ezüstözött vagy átlátszó felületrészeire (csíkokra) esnek, azokat részben a lengő (i) tükörre verivissza, részben pedig a szintén lengő (j) tükörre bocsátja keresztül. Ezeket az utóbb említett fénysugarakat azután a (j) tükör a (k) tükörre, végül ez a vetítőfelületre (vászonra) véti. Az (i) és a tükör, a (d) filmszalag egyes, (1, 2) stb. képelemeinek előremozgása szerint, kiegyenlítőt-íi mozog. Az (i) és a (h) tükör előtt az (n) tengely körül forgó (n) fedőtárcsa van elrendezve (2. ábra), mely (s, s') hasítékain át a fénysugarakat váltakozva a (h, i) és a Oh, j, k) úton engedi a vetítővászonra jutni. Az éppen vetítésre kerülő képelem látó' mezejének határolására a (d) filmszalag ós a (g) objektív közt az (m') tengely körül forgó és az (o, o') spirális hasítékkal ellátott (m) tárcsa -van elrendezve (3. ábra). A működés módja már most ez,: A (b) filmszalagvezető csatorna nyílásában megjelenő (1) képelemet (egy képet), a nyílásban való elhaladása közben, az (m) tárcsa (o) nyílása (hasítéka) folytonosan határolja úgy fel-, mint lefelé. Ez i a tárcsa ugyanis ezalatt egy teljes fordu- 1 latot végez a 3. ábrán rajzolt nyil irányá- * ba.11. Az (1) kép fénysugarait ezalatt a j (g) objektív a (h) üveglemezre veti, mely j azok egy részét (melyek az ezüstözött csíkokra esnek) az (i) tükörre veri vissza, a j többit pedig (melyek az átlátszó csíkokra ! esnek); keresztülhaladni engedi. Ezeket ; az utóbb említett fénysugarakat, az (1) kép vetítése közben, az (11) tárcsa, mely minden egyes képelem vetítése közben egy félfordulatot végez, eltakarja. Az (i) tükör a reáesett fénysugarakat úgy téríti el, hogy ezek a sugarak a vetítővászonra való vetítésük közben nyugodtan állanak.