80439. lajstromszámú szabadalom • Építőeljárás formában alakított építőelemek felhasználásával és ez utóbbiak előállítására szolgáló formaszekrény

8 idomtestek is előállíthatók legyenek, a (12 és 13) oldalfalak (21 és 22) bemetszéseiben vezetett (23) válaszfal rendezhető el, amely ugyancsak a (16) összefoglaló rúd által iartatik meg helyzetében. *A formaszekrény felül-alul nyitott, úgy hogy az idomtestek előállításánál egyik nyitott oldalával sík felületre helyezendő, míg a másik oldaláról történik az anyag beöntése vagy bedöngölése. Célszerűen salakbetonkeveréket használ­hatunk e célra, amely tudvalevőleg kőszén­salak, homok, cement és víz keverékéből áll. Természetesen bármely más, műkövek előállítására eddig is használatos, hidegen összeálló vagy akár égetendő anyagokat is használhatunk ezen építőelemek előállí­tására. Az elemek alakja is természetesen nin­csen az itt példaképpen ábrázolt kivitelhez kötve, lényeges csak az oly módon és oly méretezéssel való kiképzésük, hogy az is­mertetett eljárás kivitelére alkalmasak le­gyenek. A leírt eljárással és építőelemekkel a legkülönfélébb építményeket ós bármiféle szerkezetet állíhatunk elő, tetszőleges fala­kat, födémeket, gerendákat, boltozatokat, oszlopokat, hidakat és akár tartós, akár átmeneti jellegű bármiféle díszítéseket, műtárgyakat stb.-t, minthogy az építmény felületén utólag elhelyezendő és betonban ágyazandó vasbetétek alkalmazása foly­tán tetszőleges igénybevételekkel vethe­tünk számot és mindezt előzetes héjazás ós faminták alkalmazása nélkül érhetjük el, amennyiben az építőelemekből felállított építmény maga szolgáltatja benne létesí­tett hézagaival a liézajást, amely héza­gokba tetszőleges alkalmas módon vihet­jük be utólag a cementhabarcsot. Az építkezés ezen eljárás alkalmazásával rendkívül gyorsan halad .amennyiben az egyes építőelemek legtöbbnyire a hely­színén, úgyszólván mindenütt rendelke­zésre álló olcsó anyagokból állíthatók elő és építhetők be, az építmény megszilárdí­tása pedig csak azután történik. Szabadalmi igények: 1. Építőeljárás alakított építőelemek fel­használásával, amelyre jellemző, hogy a szabványos falvastagságoknak meg­felelően méretezett prizmatikus építő­elemeket úgy helyezzük el egymáshoz képest, hogy egyik felületük a fal sík­jában feküdjék, belső (csúcsos) végük pedig a másik felsíknál valamivel bel­jebb kerüljön, úgy hogy e helyütt hé­zag keletkezik, amely külön anyaggal töltendő ki és nevezetesen vasbetétek vagy szigetelőanyagok elhelyezésére alkalmas. 2. Építőelem az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítására, amelyre jel­lemző, hogy alaprajzban lényegileg­háromszög- vagy trapézalakú és a fal vagy efféle síkjába fektetendő felületén hornyolással van ellátva az itt elhelye­zendő, végigmenő vasbetétek beágya­zására. 3. A 2. igénypontban védett építőelem oly kiviteli alakja, amelynél a lényegileg háromszög alakú idomtest mindhárom letompított sarkán hornyolással van ellátva. 4. A 2. és 3. igénypontban védett építő-i elem oly kiviteli alakja, amelynél az elemnek a fal belseje felé fordított oldalfalain vájatok vannak kiképezve, amelyek az elemek összerakásánál egy­másra kerülvén összefüggő függélyes csatornákká egészítik ki egymást. 5. A 2—4. igénypontokban védett építő­elem oly kiviteli alakja, amelynél a függélyes hornyokat és vajatokat víz­szintes furatok kötik össze egymással, , a vasbetéteket összekapcsoló kengyelek elhelyezésére. 6. Formaszekrény a 2—5. igénypontokban védett építőelemek előállítására, amelyre jellemző, hogy az elem kivánt alakjának megfelelően kiképezett és az összeillesztésnél egymással összekap­csolódó négy oldalfalból áll, amelyek közül két szembenfekvő oldalfal keresz­tüldugott rúd által van összefoglalva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom