80436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kávépótló- szereknek gabonából és gabonamalátából való előállítására

rint keresztül vitt feltárása azon a felismerésen alapszik, hogy épugy, mint a habkávénál, a termékek élvezeti értéke nem valamely egyetlen alkatrésztől, hanem az összes alkatrészek összegének hatásától függ, amire erldig nem voltak kellően tekintettel, amennyiben mindig csak a keményítő feltárására figyeltek. Az eljárás azon ismert tényen alapszik, hogy úgy keményítőt, mint fehérjeanyagokat és celluloset nemcsak vízzel, melyhez bizonyos mennyiségű alkaliákat vagy savakat- adagoltunk, hanem tisztán csak vízzel magasabb, különösen nyomás alatt létesített hőmérsékletek mellett feltárni, illetve szétbontani lehet. így pl. a gőzöket nyomás mellett alkalmazzák mezőgazdasági üzemekben állati takarmány készítésénél, mi mellett a víz helyett hígított konyhasóoldatot alkalmaznak. Számos kísérlet, melyet ezen munkamód alkalmazása tekintetében a keményítő, a fejérjeanyagok és cellulosenek a gabonában és a gabonamalátában való egyidejű feltárásának elérésére végeztünk, arra vezetett, hogy víznek magasabb, nyomás alatt létesített hőmérsékletek mellett való alkal marása, vagy még inkább feszültség alatt álló gőz alkalmazása nemcsak elegendő arra, hogy bizonyos feltételek betartása mellett az említett alkatrészeknek az adott célra szükséges átlakítását elérjük, hanem még az alkaliák, vagy savak használatával szemben is előnyöket nyújt, amennyiben túlniélyre menő, a termékekre káros következményekkel járó átalakulások veszélyé ki van zárva. Másrészt meg lehetett állapítani, hogy kis mennyiségű közömbös sók, mint pl. klórnátrium, klórkalcium stb. állal a feltárási folyamat némileg siettetik. Ily adagolásoktól el is lehet tekinteni, mert egyéb előnyt a kész termékekre nézve nem nyújtanak. Az eljárásnál alkalmazásra kerülő vízmennyiség aránylag csekély, úgy hogy a kezelés befejezése után majdnem száraz, külsőleg változatlan terméket kapunk. A tisztított, légszáraz gabonát, vagy gabonamalátát célszerűen a szükséges vízmennyiséggel egyenletesen átnedvesítjük, vagy pedig azt egészben vagy részben a feltárás alatt beható gőz útján kapja. A termény összes alkatrészeinek feltárása által, minek felismerése a folyamat előrehaladásánál nem okoz különös nehézségeket, jó lazulás és hővezetés is éretik el, úgy hogy az ismert módon, mérsékelt meleg mellett való pörkölésnél az íz tekintetében különösen értékes pörkölés! termékekre való egyenletes átlakulás könnyen megy végbe. Már ajánlották árpakávé előállításához?, hogy a hántolt árpát előbb mossuk, vagy forró vízzel előbb áztassuk és azután gőzöljük. A gőzölést esetleg magas hőmérsékletű vízgőzzel végezték, de tisztán csak azon célból, hogy a terményhéj és a fellazított sikérréteg zsirtestjeinek maradékait eltávolítsuk és azután az igen nedves testeket lehetőleg gyorsan megszárítsuk, azzal a lehetőséggel, hogy a gőz elvonul. Ezen ismert eljárásnál tehát nincsen szó az egész terménynek hosszabb ideig, gőzzel való kezeléséről és feltárásáról a zárt nyomó készülékben. Ez azonban az új eljárásnak fontos jellemzője, hogy pörköiési terméket kapjunk, mely kávészerű, jóízű kivonatból jó kitermelést szolgáltat. Foganatosítási p él d a: 100 kg. tisztított, légszáraz gabonát, vagy gabonamalátát, vagy közvetlenül, vagy 5—10% vízzel, melynek esetleg 1—2.5% natriumklorid, vagy kalciumkloridtartalma van, való előzetes, egyenletes átnedvesítés után alkalmas nyomóiistbe teszünk. Az első esetben a mozgásban tartott anyagot addig kezeljük alacsony hőfokú áramló vízgőzzel, míg az a szükséges nedvességi fokot felvette. Erre az egyik, vagy másik módon egyenletesen átnedvesitett anyagot a tökéletesen tömített készülékben folytonos mozgás közben száraz, • feszültség alatt álló gőz behatásának tesszük kí lassan 1- 3 at. emelkedő nyomás mellett, mi közben célszerű berendezés által gondoskodnak arról, hogy