80431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers iszappal vagy egyéb víztartalmú nyersanyaggal dorgozó forgó égetőkemencék hőgazdaságosságának fokozására

' Jff^jpMpjljglIIJ|JIJII|HlllJIIJI|j|l III I amely természetesen kissé növekedett teljesítményt ad, esetleg csekély szénmegtakarítással kapcsolatban, mint azon tény következményét, hogy a kemence kisugárzása. nagyobb teljesítménynél mindig a legkisebb. Az említett melegfölösleg gazdaságos-kihasználása a kemencében magában az említett utakon nem érhető el, ezenkívül az említett elrendezéseknek alkalmazását a kemencében való léghuzamviszonyok is mindig korlátozzák. A találmány érteimébein az említett melegfölösleget az égéstermékekben, amikor azok a fentemlített (3) övet (a zsugorodási övet) és a (2) övet (a hevítési övet) elhagyják, magában a kemencében azáltal hasznosítjuk, hogy a (2) övből távozó égéstermékeket nemcsak mint eddig a kemencében égetendő anyag szárítására használjuk fel, hanem az égetendő anyag feleslegének a vízelgőzölögte té-si övön át való vezetése alatt végbemenő egyidejű szárítására is, mely felesleget azután megfelelő helyen a vízelgőzölögte tési és zsugorodási öv között a kemencéből elvezetjük és azután egy mellékégetőkemencéiben kezeljük tovább. Ha erre a célra forgókemencét, illetve úgynevezett szárazlisztkemencét használunk, melynek küilön önálló vizelgőzölögtetőöve nincs, akkor a távozó égéstermékek teljesen szárazak és nagyon forróak lesznek és így pl. kazántelepek fűtésére alkalmasak. A mellékelt rajzon a találmányt képező eljárás kivitelére alkalmas berendezésnek példaképen vett foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a berendezés felülnézete látható, míg a 2. és 3. ábrán a berendezésnek az a része van nagyobb léptékű kereszt-, illetve hosszmetszetben feltüntetve, amelyen a megszárított nyersanyag feleslegét a kemencéből eltávolítjuk. A berendezésnek az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál egész fiistmennyiséget a kemence (2) zsrigorodási övéből az (1) vízelgőzölögtetési övön vezetjük keresztül és ez utóbbi övbe állandóan lényegesen nagyobb mennyiségű nyersanyagot vezetünk be, mint amennyit a kemencében égetni lehet. A felesleges nyersanyagot ezt követőleg a kemencéből, egy azt körülvevő (3) kamra és az ezen kamrához csatlakozó (4) szállítóberendezésen át elvezetjük, mely utóbbi a felesleget egy második (2') égetőkemencének adja le. A nyersanyagfölösleg elvételének módja a 2. és 3. ábrából látható, melyek közül a 2. ábra a (3) kamrán át a kemencetengelyre merőleges metszetet mutat, míg a 3. ábra a kemencén át vett megfelelő hosszmetszetet tüntet fel. A kemencefalban több, az ábrázolt esetben három, (5) nyílás van kiképezve, melyeken keresztül a nyersliszt egy része, amely a kemencében körülbedül a

(6) vonal mentén helyezkedik el, fokozatosan a (7) mélyedésekbe lép, ahonnan a kemence forgása alatt később a kamrába esik ki és amelynek fenekéről a lisztet a mechanikus (4) szállítóberendezés elvezeti. A (2') mellókkemencében a főkemencéből jövő nyerslisztet szokott módon égetjük. Az ilymódon keletkező füst mint rendesen 1000° C. hőmérsékletű lesz, azonban vízgőzt nem tartalmaz, mely okból kifolyólag különösen alkalmas kazántelepüzeméhez. mint az (8)-nál a (2') kemencével kapcsolatban fel van tüntetve, azonban magától értetődik, hogy a (2') kemence füstjét más célra is felhasználhatjuk. így pl. ahelyett, hogy az előállított nyerslisztfelesleget az égéstermékek melegtor ía] mának kihasználása céljából rákapcsolt kazánteleppel ellátott forgó kemencében égetnők, a

mellékkemence és a kazántelep helyett közönséges aknakemencét használhatunk, különösen ott, ahol ilyen már rendelkezésre áll vagy más okból kifolyólag előnnyel alkalmazható. Ilyen kemence előnnyel alkalmazható a száraz nyerslisztrögök készreégetésére is és a kemence hőgazdaságossági szempontból is megfelel a szükséges követelményeknek úgy, hogy növelt nyersliszttermelésű forgó kemence üzemét célszerűen kiegészíti. Számítás útján megállapíthatjuk azt, hogy mennyi nyersanyagfelesleget kell az