80422. lajstromszámú szabadalom • Túláramkapcsoló erőtárolóval
.segédtekercsel és szúrná ra k U1 öi 1 választott mágneses körökkel látjuk el. Mivel ugyanis az (A6) segédtekercselés úgy állapíttatott meg, hogy mágneses vonzereje minden körülmények között elegendő arra, hogy a kapcsolót kiindulási helyzetében megtartsa, különválasztott mágneses körök esetén az (A) gerjesztőáram mágneses mezejében beálló változások nem képesek arra, hogy a kapcsolót a bekapcsolási állásba vigyék. Ezáltal elkerüljük azt, hogy az áramnak a gerjesztőáramtekercselésl>en való megfordulása folytán! Időelőtti bekapcsolás jöjjön létre. A A. ábra egyfázisú váltóáram számára való foganatosítási alakot tüntet fel, amelynél a kapcsolómágnest egy kapcsolómótor helyettesíti. Ez repulziós mótor gyanánt van kiképezve, (g) fegyverzetének tengelyére a (g'2) csapban végződő <gl) kar van erősítve. A (g2) csap a megszakítandó áramkörben elrendezett kapcsoló (H) áramzáró keféjéhez csuklósan kapcsolt (hl) rúd hosszúkás (g2) nyílásába mélyed. Ezen valamely ' áramfogyasztó táplálására szolgáló áramkörben fekszik továbbá egy kettőspólusú (J) kézikapcsoló ós egy áramfordító (K) primértekercselese. Az áramfordító szekundér áramköre, amely ennek (KI) szekundertekercselését és a. kapcsolómótornak (g3) gerjesztőtekercselését sorozatos kapcsolásban tartalmazza, a gerjesztőáramkör megszakítani helyével párhuzamosan van ezen áramkörhöz kapcsolva. Zárt (B) és (J) kapcsolók esetében a hozzákapcsolt áramfogyasztó normális áramfogyasztása mellett a repulziós mótor (g3) gerjesztőtekercselését tartalmazó áramkörelágazáson csak gyenge áram halad át, amely a (K, KI) áramfordító (KI) szek u n dértekercsel ésében indukáltatik. Az indukált áram erőssége, mely a (K) primértekercselésben haladó áram erősségével arányos, nem megfelelő arra, hogy a (g. g3) motorban oly forgatónyomatékot létesítsen, mely a (H) kapcsoló nyitására elegendő lenne. A viszonyok úgy vétettek fel. hogy a gerjesztő áramkörnek csak egy meghatározott, a normálisnál nagyobb áramerőssége nagyobb a kapcsoló rúgójának erősségénél, úgy hogy a (H) kapcsoló a feltüntetett kiindulási helyzetbe ér. A (H) kapcsoló megszakítása után a hálózatból oly áraim halad a sorozatosan kapcsolt (K, Kl és g3) tekercselésen át, amely elegendő erős arra, hogy a (g, g3) motornak oly forgónyomatékot adjon, amely a a (H) kapcsolatot a ki kapcsolóállásban megtartja. Csak akkor, ha az áramfogyasztó, mely a gerjesztőáramkörben az áramerősségnek túlságos megnövekedését idézte elő, a (J) kézikapcsoló megnyitása által kikapcsoltatott, lesz a (Kl ós g3) tekercseléseket tartalmazó áramkör elágazása árammentes, úgy hogy (g, g3) mótor forgatónyomatékát elveszíti és a (H) kapcsoló ismét kapcsoló állásába jut. Az 5. ábra háromfázisú áram számára alkalmas berendezést tüntet fel. A fázisuk számának megfelelően a háromfázisú (P) hálózathoz kapcsolt (K, Kl)) áramfordító és a (jelen esetben rövidzárlatú fegyverzettel bíró indukciós motornak gondolt (g, g3) kapcsolómótor liáronifázisúak, míg az önműködő (H) kapcsoló és a (J) kézi1 kikapcsoló hárompólusuak. (M) az egyenáram által gerjesztett szinkrongép, mely úgy forgóáramgerjesztő, mint szinkron forgóáramú mótor gyanánt is működhetik. Az önműködő (H) kapcsoló lökete valamely fel nem tüntetett módon állítható be oly nagyságra, amely mellett a (H) kapcsoló kiindulási állásából kicsiny ka.pcsoiómozgások lehetségesek, amelyek azonban a gerjesztőáramkörnek zárását elő nem idézik. A túláram esetén működő (H) önműködő kikapcsol ónak működési módja minden tekintetben azonos a 4. ábra szerinti egyfázisú berendezés leírt működési módjával. A 4. és 5. ábrabeli berendezéseknek még az az igen fontos mellékműködésük is van, hogy két, egy- vagy többfázisú váltóáramkörnek önműködő párhuzamos kapcsolására is használhatók. Ez az 5. ábra kapcsán lesz közelebbről leírandó. Az egyik