80392. lajstromszámú szabadalom • Berendezés periodikus működésű gépek vagy gépalkatrészek hajtására illetve vezérlésére
— 6 — mely körülbelül a kemencekamara keresztmetszetével bir és egynéhány centdméternyire a kemecekamara felső szájnyílásáig ér. A (72) szekrényben az alsó kihordóberendezéshez határozott viszonyban mozog a (73) tolattyú olykép, hogy a tolattyú felfelé való meneténél a szén a (74) hasítékon át a (69) tartályból a (72) szekrénybe folyhat. A retortában fejlesztett gázok a (72) szekrénynek a felső retortaszájnyílástól való távolsága alapján kényelmesen juthatnak a (70) szálló csövön át a hidraulikba, mimelllett azonban dacára ennek a töltési oszlop ós a frissen betöltött szén között bizonyos összefüggés marad meg, mely lehetővé teszi még nyomásnak az alkalmazását is a (73) tolattyúk segítségével, ha ennek szükségessége fennforogna. Ámbár tehát a tolattyú a laza töltés összeszorítását nem eszközli rendes körülmények között, szükség esetén a tolattyú segítségével a töltési oszlopot lefelé szoríthatjuk, ha az oszlop nem mozogna önműködően. A berendezés természetesen olykép is létesíthető, hogy a felső (67) fósűtolattyú kilengetésével kényszermozgásszerűen mindenkor a (73) dugattyú is lefelé mozgattatik, hogy a töltési oszlop a szabaddá tett útdarabnak megfelelően az alsó fésűtolattyúig lefelé szorítttassék. A kokszkihordóberen dezések m űködtetése közötti időben a fent frissen betöltött szén mindig már annyira elkokszol tátik, hogy nyomást lehet rá. gyakorolni, anélkül,, hogy attól kellene félni, hogy a kemence-kamara falai széjjelfeszíttetnek. Hogy a (73) dugattyúról a kokszoszlopra tökéletesen biztosított nyomásátvitelt létesítsünk és ilyenformán kikapcsoljuk azon veszélyt, "hogy a kokszköpenyen belül levő, részben pépszerű massza a kokszréteget a falhoz szorítja, a (73) dugattyú alul megfelelő osztással a (75) toldatokkal van ellátva, melyek a szénrétegen át a kokszréteget érik; emellett a szén utána csúszhat és a gáz áthaladása számára függőleges csatoniák képződnek. A kettesével összetartozó kemencekamrák egymással a felső fűtött részben összeköttetnek, úgy hogy lefelé menő dugattyúnál a gáz eltávozása is biztosítva van. A 10. és 11. ábrán továbbá a kamarafalak .alátámasztásának és felfüggesztésének különleges módja van feltülntetve. Eszerint a függőleges (76) kamarafal kb. 3/5 része a kemencetömb (10) állványára támaszkodik, míg az alsó (77) rész, mely a kemencefal 2 /B részét képezi, vas- vagy vasbetonszerkezetben fiigg. Ezen foganatosítás a kemencerészeknek hőtágulás következtében fellépő viszonylagos mozgásait annyira csökkenti, hogy már nincs szükség arra, hogy két kemencekamara közé, amint ez eddig szokásos volt, kettős fűtőmenetsort; rendezzünk el. Ezen esetben elégséges csak egyetlen, mindkét oldal felé ható fűtőnlenetsor elrendezése úgy, hogy ezáltal is'kompakt kemenceszerkezet adódik. Ezzel egyidejűleg új fűtési mód lehetősége is adódik, nevezetesen, hogy a felső, megtámasztott (76) kamararészt egyenletes erősséggel fűtsük, míg az alsó, felfüggesztett (77) rész nincsSn fűtve. Ha ekkor a kész, izzó koksz az alsó részben befecskendezett ví? által oltatik, úgy az eddigi,!őfelé erősen csökkenő fűtéssel ellentétben a felfelé szálló vízgőz a középső kamararészben uralkodó magas hőmérséklet következtében majdnem teljesen felbomlik. Csak kevés szénsav képződik és a vízgázátalakulás gyakorlatilag tökéletesen megy végbe közel 50% hidrogén és 50'" szénoxid keverékéből álló vízgáz képződése mellett. A fent jellemzett szerkezetnél liővisszanyeréssel kapcsolatos fűtés és szilikaanyag alkalmazása segítségével a kokszot könnyen, lehet 1000" C.-nál magasabb hőmérsékletre hozni, anélkül, hogy a hőágulásokra való tekintettel nehézségektől kellene félni. Rossz helyett jó vízgáznak az előállítása hátrafelé a desztillációgáz számára is a legnagyobb jelentőségű, amennyiben ezáltal az említett szétbomlás raegakadályoztatik. Az egyes egy másmel lett elrendezett kemencekamarák fűtésénél már most az
