80374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális fémek és fémvegyületek előállítására

vegyületeit tekintik. A nehéz fémek sóinak alkalmazásánál a sav, rendszerint kén­sav hidrolitos lelassítása a fa elpusztításá­hoz vezet, míg a sóknak vízben való old­hatósága a hatás tartósságának áll útjá­ban. Mindezen hátrányok kolloidális fémek és vegyületek használatánál ezen mű­szaki alkalmazásokban is elkerültetnek és így csak az a feladat, hogy az em­lített anyagok előállítását az eddigi eljá­rásokkal elérhetőnél gazdaságosabbá te­gyük A találmány szerinti eljárással az em­lített célt igen előnyösen érhetjük el az­által, hogy védőkolloid gyanánt az egyút­tal erősen redukádóan ható szulűtcellu­lóza hulladék-lúgot használjuk és a fém­vegyületeket megfelelő mennyiségű cellu­lózaliullad ék-1 ú ggal, hevítés közben addig kezeljük, míg az ileltő oldhatatlan anyag­nak kolloidális alakban való leválasztása bekö vetkezett. A hulladéklúg redukáló hatását emel­lett a szükségnek megfelelően emulaió­kolloidhaJtással köthetjük össze, amennyi­ben pl. kolloidális fémek vagy fémoxid­vegyületek előállításánál fémsók oldatait szulfitcellulózalml'ladék-lúggal kezeljük ós emellett a felszabaduló savat aílkali vagy alkaliföldek hozzáadása útján lekötjük. Ezáltal igen gazdaságos ós egyszerű mó­don kaphatjuk meg a nehéz fémeket, mint a rezet, ezüstöt, higanyit, továbbá, a fé­mekhez hasoiúó metalloidokat, pl. arzént stb., akár mint elemeket, akár mint ve­gyületeket kolloidális alakban és így rend­kívül értékes ós igen sokoldalúan alkal­mazható készítményekhez juthatunk. Ez­zel szemben a könnyű fémeknek, különö­sen cinknek és magnéziumnak ily módon való átalakítása egyáltalában nem, vagy csak rendkívül hosszantartó kezeléssel ós ekkor is csak igen (tökéletlenül sikerül. Ha a találmány szerinti eljárással kol­loidális fémeklet vagy fémoxidvegyülete­ket akarunk előállítani, akkor a fémsók oldatait előnyösen alkali hozzáadása mel­lett, kellő mennyiségűi szulíltcellulózahul­ladékdúggal a kívánt reakciófok eléréséig hetVítjük s a. képződött gélt ezután bár­milyen módszerrel kicsapjuk. Ha viszont bármilyen más, vízben oldhatatlan ve­gyületnek, pl. az alkaliföldek szulfitjai­nak, szulfátjainak stb. előállításáról van szó, akkor úgy járhatunk el, hogy az il­lető anyagot szulfitcellulózahulladéklúg­nak megfelelően hígított oldatban csap­juk ki, aíhol is mint új és sajátos kieme­lendő az, hogy a szulfitceliulózahulladók­lúg az ilyen kiesapást úgy savanyú, mint alkalikus oldatban lehetővé teszi, amely tulajdonság minden más védőkolloidnál hiányzik. így pl. a báriumszulfátot ba­riumoldatbóíl szutfitcell u 1 ózah ull adékíl úg -ban kénsavval kicsaphatjuk anélkül, hogy a hulladéklúg szilárd alkatrészei is kivál­nának. A képződött kolloid csak nagyobb mennyiségű sók vagy alkohol hozzáadá­sára válik ki pelyhek alakjában. A szulfit eell ul ózah ul ladéklú got íak'ár nyers, akár tisztított állapotban alkalmaz­hatjuk. Különösen gyógyászati célokra való felhasználás esetében a hulladéklú­" got mésztől, vastól, szabad savtól stb. (tet­szőleges módon meg kell szabadítani, miire azt ismert módon vákuumban be­sűrítjük. Az ilyen kolloidális anyagok alkalma­zási tere rendkívül nagy és azok úgy mű­szaki, mint gyógyászati, gyógyszerészeti vagy kozmetikai célokra találhatnak al­kalmazást. A találmány értelmében előállított kol­loidális anyagok úgy önmagukban, mint a szulfilhulladéklúgnak olaj, gyanta vagy más szerves emulzióval kapcsolatban al­kalmazhatók és különösen mindennemű élősdaék elpusztítására, fa és szövetek telí­tésére és appretálására, cserzéshez ós szá­mos egyéb célokra alkalmasak. Az eljá­rásnál a célnak megfelelő hézagok, pl. más redukáló anyagok, kolloidok, töltő­anyagok stb. szintén alkalmazásra kerül­hetnek. Példák: 1. 100 g. szulfitcellulózahulladéklúgot ' mésszel közömbösítünk és a kiválasztott

Next

/
Oldalképek
Tartalom