80374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidális fémek és fémvegyületek előállítására
vegyületeit tekintik. A nehéz fémek sóinak alkalmazásánál a sav, rendszerint kénsav hidrolitos lelassítása a fa elpusztításához vezet, míg a sóknak vízben való oldhatósága a hatás tartósságának áll útjában. Mindezen hátrányok kolloidális fémek és vegyületek használatánál ezen műszaki alkalmazásokban is elkerültetnek és így csak az a feladat, hogy az említett anyagok előállítását az eddigi eljárásokkal elérhetőnél gazdaságosabbá tegyük A találmány szerinti eljárással az említett célt igen előnyösen érhetjük el azáltal, hogy védőkolloid gyanánt az egyúttal erősen redukádóan ható szulűtcellulóza hulladék-lúgot használjuk és a fémvegyületeket megfelelő mennyiségű cellulózaliullad ék-1 ú ggal, hevítés közben addig kezeljük, míg az ileltő oldhatatlan anyagnak kolloidális alakban való leválasztása bekö vetkezett. A hulladéklúg redukáló hatását emellett a szükségnek megfelelően emulaiókolloidhaJtással köthetjük össze, amennyiben pl. kolloidális fémek vagy fémoxidvegyületek előállításánál fémsók oldatait szulfitcellulózalml'ladék-lúggal kezeljük ós emellett a felszabaduló savat aílkali vagy alkaliföldek hozzáadása útján lekötjük. Ezáltal igen gazdaságos ós egyszerű módon kaphatjuk meg a nehéz fémeket, mint a rezet, ezüstöt, higanyit, továbbá, a fémekhez hasoiúó metalloidokat, pl. arzént stb., akár mint elemeket, akár mint vegyületeket kolloidális alakban és így rendkívül értékes ós igen sokoldalúan alkalmazható készítményekhez juthatunk. Ezzel szemben a könnyű fémeknek, különösen cinknek és magnéziumnak ily módon való átalakítása egyáltalában nem, vagy csak rendkívül hosszantartó kezeléssel ós ekkor is csak igen (tökéletlenül sikerül. Ha a találmány szerinti eljárással kolloidális fémeklet vagy fémoxidvegyületeket akarunk előállítani, akkor a fémsók oldatait előnyösen alkali hozzáadása mellett, kellő mennyiségűi szulíltcellulózahulladékdúggal a kívánt reakciófok eléréséig hetVítjük s a. képződött gélt ezután bármilyen módszerrel kicsapjuk. Ha viszont bármilyen más, vízben oldhatatlan vegyületnek, pl. az alkaliföldek szulfitjainak, szulfátjainak stb. előállításáról van szó, akkor úgy járhatunk el, hogy az illető anyagot szulfitcellulózahulladéklúgnak megfelelően hígított oldatban csapjuk ki, aíhol is mint új és sajátos kiemelendő az, hogy a szulfitceliulózahulladóklúg az ilyen kiesapást úgy savanyú, mint alkalikus oldatban lehetővé teszi, amely tulajdonság minden más védőkolloidnál hiányzik. így pl. a báriumszulfátot bariumoldatbóíl szutfitcell u 1 ózah ull adékíl úg -ban kénsavval kicsaphatjuk anélkül, hogy a hulladéklúg szilárd alkatrészei is kiválnának. A képződött kolloid csak nagyobb mennyiségű sók vagy alkohol hozzáadására válik ki pelyhek alakjában. A szulfit eell ul ózah ul ladéklú got íak'ár nyers, akár tisztított állapotban alkalmazhatjuk. Különösen gyógyászati célokra való felhasználás esetében a hulladéklú" got mésztől, vastól, szabad savtól stb. (tetszőleges módon meg kell szabadítani, miire azt ismert módon vákuumban besűrítjük. Az ilyen kolloidális anyagok alkalmazási tere rendkívül nagy és azok úgy műszaki, mint gyógyászati, gyógyszerészeti vagy kozmetikai célokra találhatnak alkalmazást. A találmány értelmében előállított kolloidális anyagok úgy önmagukban, mint a szulfilhulladéklúgnak olaj, gyanta vagy más szerves emulzióval kapcsolatban alkalmazhatók és különösen mindennemű élősdaék elpusztítására, fa és szövetek telítésére és appretálására, cserzéshez ós számos egyéb célokra alkalmasak. Az eljárásnál a célnak megfelelő hézagok, pl. más redukáló anyagok, kolloidok, töltőanyagok stb. szintén alkalmazásra kerülhetnek. Példák: 1. 100 g. szulfitcellulózahulladéklúgot ' mésszel közömbösítünk és a kiválasztott