80344. lajstromszámú szabadalom • Berendezés drótnélküli vagy drót mentén való jelközvetítésre

— 3 — nül kapcsoljunk valamely meglévő háló­zat, pl. a városi hálózat erős áramú veze­tékéhoz. Az említett kiképzésű kisütési! edények rendszerint fűtődrótokkal szerel­tetnek fel, melyek alacsony feszültségek mellett nagy áramerősségeket létesítenek és ezáltal túlságosan drágákká válnak, ha a csöveket ismeretes kiképzésben ily háló­zat táplálja. Ha azonban a találmány szerinti alap­vető elrendezést alkalmazzuk, akkor a rajzon ábrázolt kiviteli módozatok lehet­ségesek. A .">. ábrán (21) az edényt, (22) ennek ta­lapzatát a kapcsokkal, (23) egy sövft vagy pálcikát jelel, mely a későbbiekben ismertetett berendezés tartójául szolgál­hat és egyúttal az anódát ábrázolja. Ez a pálca, illetve eső szigetelton van az edénybe beerősítve és felső végén a rend­szer többi alkatrésze számára (24) tartó­kat visel. Ezen (24) tartókon a lyukasz­tott bádogtól vagy dróttekercsekből álló (25) rácsozat van megerősítve, míg a (27) tartókon, melyek közönséges izzólámpák tartóihoz hasonlóan lőhetnek kiképezve, a (28) hevítődrót van zeg-zug alakban ki­feszítve. A 4. ábra a 3. ábra egy részérek felül­nézete, az ő. ábra pedig a tartótest oldalnézete. A (>. ábra egyszerűsített kapcsolási sémát tüntet fel, ahol is a. jelzések az előbbi ábrákhoz hasonló alkatrészeket jelente­nek. Ezekhez járul még az elékapcsolt (w) ellenállás, mely a (28) hevítődrót­tal koncentrikusan ugyancsak zeg-zugo­san lehet kifeszítve, vagy amely abban az esetben, ha a hevítődrót nem födi le teljesen a katódafelíiletet, a hevítődrót által szabadon hagyott felületrészt beföd­heti, vagy amely alkalmas anyagból, pl. karborundumból készítve, a eső talapza­tában lehet elrendezve. (31 és 32) kapcso­latokat jelöl, amelyek áram erősítőknél az erősítendő áramok hozzá vezetésére szol­gálhatnak. (33 és 34) az erősített áramok számára való kapcsolatok. 220 volt fe­szültségnél az előkapcsolt ellenállás pl. akkép lehet méretezve, hogy körülbelül csak 50 voltos rész feszültség van a heví­tődrót kapcsaihoz iktatva. Ezen kivi tol i alakok különös előnyei­kép még megemlítendők, hogy a részle­tek kiképzése minden továbbiak nélkül az izzólámpa iparban ismeretes: és kipró­bált módon történhetik. így lehet a tartó­vázakat ugyanoly módon előállítani és a csőben a légürességet is ismeretes módon a legnagyobb mértékben lehet fokozni. Ha az előkapcsolt ellenállást az edény bel­sejében rendezzük el, az ugyanoly ko resztmetszettel bírhat, mint maga a ka­tóda és ezen ellenállás izzását a legegy­szerűbb módon azáltal kerüljük el, hogy ugyanoly keresztmetszetű második szá­lat iktatunk be párhuzamosan. Ha azon­ban az előkapcsolt ellenállást a talapzat­ban helyezzük el, ezáltal rendkívül össze­szorult tetszetős alakzatot kapunk. A ta­lálmány szerinti kiképzés azonkívül a legegyszerűbb módon lehetővé teszi, hogy a leírt rendszerű csöveket tömegesen elő­állítsuk és hogy eltérő esavarátmérők, a kapcsolópontok különböző helveztének a különböző talapzatmagasságok megvá­lasztása által a különböző feszültségekhez való csövek össze nem cserélhetők. Ha az előiktatott ellenállást magában az edény­ben rendezzük el, akkor az az izzókató­dáénál nagyobb átmérőjű drótból is áll­hat és az esetben, ha a katóda a henger-, vagy kúpfelület egész felületére van ki­feszítve, az izzókatódával koncentrikusan ez utóbbin kívül tetszőleges felületben le­het kifeszítve. Szabadalmi igényeli. 1. Berendezés drótnélküli vagy drót mentén való jelközvetítésre, azáltal jellemezve, hogy az külön fűtőbattéria nélkül a világítási hálózat által tarta tik üzemben azáltal, hogy az izzó­katóda áramkörét és az anóda áram­körét a hálózati áram táplálja. 2. Az 1. igényben védett berendezés vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom