80330. lajstromszámú szabadalom • Olló, különösen sajátkezű kéziápolás céljaira

__ Megjelent 1922. évi december hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80380. szám. XVI a. OSZTÁLY. . Olló, különösen sajátkezű kézápolás céljaira. HERTELENDY MIKLÓS HADNAGY BUDAPESTEN. Bejelentés napja 1920 május hó 17-ike. Az eddig ismert ollók akként vannak kiképezve, hogy azoknak egymáson fekvő szárai közül, az ollónak csukott helyzetében és lapfekvésénél, mindig a jobboldali buktatóval ellátott szár, melyet az alábbiakban az olló jobb szárának fogunk nevezni, fedi a baloldali bujtatóval ellátott szárat, melyet az alábbiakban az olló bal szárának fogunk nevezni, ahol is tehát a jobb szár a fedőszár, a bal pedig a fedett szál', amiért is az ilyen ollókat az alábbiakban jobb fedőszárú ollóknak akarjuk nevezni. • Az ollók szárai már most általában akként vannak kiképezve, hogy a vágó (nyíró) éleket képező lapok egyike egyetlen töretlen (pl. sík) felület, másika pedig — az ollószárnak hátlapja — kettős felület gyanánt van kiképezve, mely utóbbiak tompa szög alatt állanak egymáshoz és melyek közül a keskenyebb felület képezi az ollószár fokát, ahol is az ollószáraknak töretlen lapjai fekszenek, illetve csúsznak el egymáson. A rendszerint a jobb kézzel végzett vágás akként történik, hogy azt az anyagot, amelyből egyrészt le vagy elakarunk vágni, bal kezünkkel megfogjuk, azaz rögzítjük, amikor is a vágásnál a le- vagy elvágott rész a bal, vagyis a fedett ollószár töretlen lapján szabadon vezetődik, mely utóbbit az alábbiakban az ollószár vezetőlapjának akarjuk nevezni. Bal kézzel végzett vágásnál már most azt az anyagot, amelyből egy részt levagy el akarunk vágni, jobb kezünkkel fogjuk meg, amikor is ez a rész már nem mozoghat el a fedett ollószár vezetőlapján, minek következtében az olló, ha annak éle nem kifogástalan, vagy a vágandó anyag aránylag vastag, a le- vagy elvágandó anyagrészt a két szár közé húzza, mely behúzás az anyagúak az él körül való meghajlításával, illetve törésével és szakításával jár. A közönséges ollóknál ezen nehézmény csekély jelentőséggel bír, mert a közönséges ollók csak igen ritkán kezeltetnek bal kézzel (férhetőség céljából, balkezesség esetében, stb.). Sajátkeziileg végzett kézápolásnál azonban, melynél a jobb kéz kezelését bal kézzel kell végeznünk, az etnlí-1 ített nehézmény állandóan a körmöknek fájdalmas áthajJításával és beszakításával, valamint a bőrnek fellépésével fenyeget. A jelen találmány célja már most ezen nehézménynek elkerülése, amit azáltal érünk el, hogy a bal kézzel való vágás céljaira külön, bal-fedőszárú, vagyis oly ollót