80268. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék hab gyors előállítására

— 2 — van szó, külön vezetékekben fecskendőszájvógekhez vezetünk. Az elképzelhető legkisebb részkészülókekre való felosztás lehetősége képezi éppen az új eljárás különös előnyét. Minthogy nem vagyunk arra ráutalva, hogy az első vegyiszert feloldjuk, hanem csupán tovaragadjuk, a por tartány legkisebb méretei mellett is az egyik vegyi-, szernek a másikhoz való áramlási viszonya teljesen ugyanaz maradhat. Nem így áll a dolog azon készülékeknél, melyeknél az első vegyiszer féloldalik. Ilyeneknél oldatot a lehető legrövidebb idő alatt csak úgy kaphatunk, ha egyszerre nagyobb mennyiségű porszemet viszünk az oldószerbe. Emellett kezdetben csak oly mennyiségű jó oldatot kapunk, amennyit a reagens-vegyiszerhez vezető összekötőesatorna tovaszállítani képes. Megfelelő szánni részre való osztás esetén azonban, minthogy természetszerűleg a mennyiség csökkentése következtében az osztás arányának megfelelően kevesebb porszemet oldhatnánk fel egyszerre, az időegységben ennek megfelelően kevesebb oldatot kapnánk. Kénytelenek volnánk tehát az átbocsátócsatornát szűkíteni, ami a készüléknek lassúbb működését vonná maga után és így a felosztást hatástalanná tenné. Tapasztalat szerint már most a hab folyósságának foka különböző égő tárgyaknál mindig bizonyos szerepet játszik. így pl. függőleges, sőt áthajló falaknál vagy égő motoroknál sokkal sűrűbb habra van szükség, mint égő folyadékoknál, ahol a gyors befödés céljából a habnak lehetőleg könnyen folyósnak kell lennie. A hnbsűrűség szabályozásának lehetősége tehát fontossággal bír. Minthogy a habnak sűrűsége bizonyos tökig a nyomóvíz által tovaragadott por mennyiségétől függ. ennélfogva a fentiekben ismertetett eljárás akként egészíthető ki, hogy egy poralaicú vegyíszert nyomás alatt álló vízárammal felkavarunk ós ezen vegyiszert a vízáram segélyével egy általa szabaddá tett úton keresztül egy célszerűen ugyancsak poralakú reagens-vegyiszerhez vezetjük, de a port magával vivő vízáramhoz, mielőtt ez -i reagens-vegyiszerhez jutna, oly mennyiségű nyomás alatt álló vizet adunk pótlék gyanánt, amennyi az előállítandó hab sűrűségének megfelel. Az ilymódon kiegészített eljárás egyes készülékekben is, de cso portonként egyesített készülékekkel is foganatosítható. A rajzon az eljárás foganatosítasára alkalmas készülék egy példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra egy egyedül álló osztatlan habképző készülék egyik foganatosítási alakjának hosszmetszete; a 2. ábra a betöltésre szolgáló elzáró csa -varanya metszete. A 3. ábra az (s) eső által körülvett és a hab elvezetésére szolgáló cső keresztmetszete nagyobb léptékben kirajzolva; a 4. ábra egy részekre osztott és kórben elrendezett habképzőből álló telepnek felülnézete, míg az ">. ábra egy sorban elrendezett haliképzőkből álló telepnek oldalnézete. Az l—5. ábrákon bemutatott berendezés nél a nyomás alatt álló víz az (o) oldalnyi lásoii keresztül a készülék felső lartáuyába lép, hogy m indenek előtt a centrifugális erő hatása alatt az oldalfal mentén áramoljók és a tartány poralakú tartalmának a felületen levő részét felkavarja és magával ragadja. ilymódon sebességéből veszítve, a port tartalmazó vízáram az (s) csőszitához ju>t, melyen a tarlányban időközben megnövekedett nyomás hatása alatt keresztül hatol. Ezt követőleg a csőszita és a hosszában hullámosan kiképezett (r) cso által létesített csatornában (3. ábra) lefelé halad és az (i) fecskendő-fúvóba oldalsó Col) nyílásán keresztül az alsó tartányba lép, melyben a fent említett oknál fogva a tartány fala mentén halad, hogy egy habképzővel kevert reagens-vegyiszerrel szénsavas habot létesítsen, mely azután a habelvezető (r) csövön keresztül a vegyiszereket nedvesség ellen védő (e) ólomlap á'rszakítása mellett a (fa) fecskendő-vezetékbe lép be. Mihelyt a porral kevert vízáram az alsó