80256. lajstromszámú szabadalom • Zárt fényíves ívlámpa
Megjelent 1922. évi december hó 18-ári. MAGYAR KIRÁLYI ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80256. szám. VII,'h. OSZTÁLY. Zárt fényíves ívlámpa ALLGEMEINE ELEKTRIZITÁTS GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A 77141. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1915 augusztus hó 13-ika. Elsőbbsége 1914 augusztus hó 13-ika. A törzsszabadíiiom tárgya oly ívlámpa, melynél a fényív wolframelektródák között nitrogénben, argonban vagy a wolfram iránt gyakorlatilag indifferens más gázokban vagy gőzökben vagy ezek keverékeiben megy át. Ha il>en ívlámpáknál a két elektródát egyenlő nagyra méretezzük, akkor megfigyelhetjük, hogy a katóda kevésbbé forró, mint az anóda és ennek megfelelően kevesebb fényt is sugároz ki. Ezen különbség kiegyenlítésére már a törzsszabadalomban is felemlítettük azt a módszert, hogy az elektródáknak különböző alakot vagy nagyságot adunk és pedig a katóda méreteit csökkenteni kell, hogy az ugyanoly forró legyen, mint az anóda. A jelen találmány értelmében a katóda fénykisugárzó felületét az anóda fénykisugárzó felületéhez képest még azon a ponton túl, amelynél a hőmérséklet egyenlő, csökkentjük, úgy hogy a katóda hőfoka a lámpa égése közben állandóan magasabb az anóda hőmérsékleténél. Ez több okból előnyös. Kitűnt ugyanis, hogy wolframívlámpáknál a lámpa égéstartama alatt mindig csak az anóda fogy anyagveszteség következtében, míg a katóda folyton növekszik. Ennek oka valószínűleg elektromos jelenségekben keresendő: a wolframrészecskék valószínűleg nagyrészt pozitív töltésüek és a pozitív áram irányában az anódátó! a katódához szállíttatnak. A katódán vagy egyáltalában nem következik be elgőzölgés vagy az elpárolgott anyag az anódáról állandóan pótoltatik. Ezen jelenségeknek, melyek a fényerősség és gazdaságosság változását vonják maguk után, a sugárzó katódafelület csökkentése által határt szabhatunk. Célszerűnek mutatkozott, ha a katóda és anóda felületei egymással körülbelül 1:10 viszonyban állnak. Elektródák gyanánt pl. két egymással szemben álló, vékony szárakon megerősített wolframgolyót használunk, melyek egyikének, az anódának 3 mm-nyi, másiknak, akatódának pedig 1 mm-nyi átmérője van. Az áramerősséget célszerűen úgy választjuk meg, hogy az anóda hőmérséklete körülbelül gyertyánként 1 /» wattnak, a katódáé pedig 74 wattnak feleljen meg. Az ezáltal elért gazdaságosságon kívül még az az előny is adódik, hogy a lámpa kisebb gyertyaszámmal állítható elő és hogy sokkal nyugodtabban és stabilabban
