80240. lajstromszámú szabadalom • Fémedény folyékony tápszerek, főleg tej számára és eljárs, valamint berendezés ily fajta edények előállítására

nagyban való ipari előállítására a Sehooptele eljáráís túlköltséges. A jelen találmány szerint a fémpalackok előállítása úgy történik, hogy belső ónréteget folyékony ónnak nyomás alatt álló levegő segélyével rakjuk fel, még íredig időrendben a külső cin kezes után, melyet úgy; állítunk elő, hogy a palackot függélyes'; állásban, közel felső szegélyéig cinkfürdőbe mártjuk. A találmány további tárgya egy ezen eljárás foganatosítására alkalmas bemártó' berendezés sajátos kiképzésére vonatkozik. A rajz a bemártó berendezés példaképem célszerű foganatosítás-! alakját szemlélteti. Az 1. ábra a bemártó berendezés oldalnézete, a 2. ábra elölnézete. A 3. ábra a palack metszetét ós a mártórúd végét természetes nagyságban tünteti fel. A einkfürdőt felvevő, eltörve rajzolt (a) tartály mellett (1. ábra) a (b) állványban magasságirányban beállítható (c) rúd forgathatóan van ágyazva. A (c) rúdon kinyúló (d) keret van elrendezve. A keretnek fölfelé meghosszabbított .mellső részén az (f) ellensúllyal ellátott kötél számára való (el görgő, középső, illetve alsó részén pedig a (g) forgáscsap, illetve a hasítékkal ellátott, ívelt (j) lemez van elrendezve, melynek hasítéka a (h) csapon csúszik (2. ábra}. A (g) csapra lengethetően van felfüggesztve a. mártórúd számára való (i) vézeték (1. ábra). A mártórúd az (i) vezetékben csúszó (k) csőből áll (2. ábra), mely (1) fogantyúval van ellátva. A (k) cső alsó végébe (m) persely van becsavarva (3. ábra), melynek alsó peremén két, liároin vagy négy (n) csukló forgathatóan van ágyazva. Ezek oly (o) csuklókkal vannak csuklósan összekötve, melyeknek szabad végei az (r) vonórúd fejének (p) támaszain vannak ágyazva. Az (r) vonórúd fönt kinyúlik a (k) csőből és-az (s) rúgó felfelé húzza (2. ábra), úgy hogy a csuklós könyökök egy a mántócső végére tolt (t) palack belső falához szorulnak és azt a szorító hatás folytán rögzítik. Az (r) vonórúd (u) fejére van felerősítve az (f) ellensúllyal terhelt kötél. Az (n, o) csuklók (3. ábra), a (v) csődarab hasítékaiban vannak vezetve, mely csődarab peremébe ü tközik a palack fenékbőltozata, ilymódon határolván a felfelé tolást. Ha a (k) csövet az (1) fogantyú segélyével (2. ábra) fölfelé toljuk, akkor az (u) fej beleütközik a (d) keret felső végébe, az (r) tolórúd lefelé tolódik és az (n, o) csuklók behatolnak a (v) cső belsejébe, úgy hogy a cinkfürdőből kiemelt palackot harapófogóval vagy effélével lehúzhatjuk és újat tolhatunk rá, miután előzőleg a mártórudat a (d) kerettel (1. ábra), a (c) rúd elforgatásával, a fürdő fölött oldalt kilengetjük. Az új palacknak bemártása, a (d) keretnek a mártórúddal a fürdő fölé való visszalengetése után, nem függélyes, hanem rézsútos helyzetben történik, miközben az (i) vezetéket a (g) csap körül való forgatással oldalt billentjük, amikor is a (h) csap a (j) lemez vezetékében csúszik. Ez azért szükséges, hogy a levegő az ívelt pa'laekfenék üregéből távozhassék. A felhevített levegő a (w) furatokon át -távozhat a palack belsejéből. A (c) rúd csapágyait a (b) állványon oly magasságban állítjuk be, hogy akkor, amikor az ismét egyenesen álló és lefelé telt mártórúdnak (1) fogantyúja az (i) vezeték fenekébe ü+ kőzik, a bővebb palackszególy (1. ábra) a cinkfürdő felszínéből kinyúlik, úgy hogy a cink nem folyhat be a palack belsejébe. A palack szegélyét később, a palack belsejéből együtt ónozzuk be. Ezen bemártó szerkezet segélyével a palackoknak külső einkezése rendkívül g.voi san, kifogástalanul és a munkaerők legcsekélyebb felhasználásával megy végbe. A palackok kellő lehűlése után történik azután a belső ónozás, a bevezetésben említett módon, folyékony ónnak nyomás által álló levegővel eszközölt befecskendezésével. Hogy ennél az eljárásnál, melynél a külső cinkezést bemártással, a belső ónozást pedig fecskendezéssel végezzük, föltétlenül megakadályozzuk a fűtött belső felületnek, a cinkezés alatt a melegnek és a levegőnek