80235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás röntgensugarak előállítására

Amikor a nagy mértékben léghijas (Lilienfeld, Coolidge) csövek forgalomba kerültek, már nagyon távol állottak attól, hogy ilyen végső segédeszközök létesítésére gondoljanak. A röntgentechnika oly fokra fejlődött, hogy minden oldalról csak nagy teljesítményű készülékek iráni érdeklődtek. Hogy azonban éppen kiválóan nagy teljesítményű berendezésnek, mely nagymértékben léghijas csőnek fokozott frekvenciájú üzemárammal való kombinációja által adódik, lehetne kilátása gyakorlati alkalmazásra, azt nem ismerték fel. És mégis gázmentes csőnek fokozott frekvenciájú üzeme talán az egyetlen gyakorlati lehetőség, hogy a frekvenciafokozás ismertetett előnyei tényleg hasznosíthatók legyenek. Csakis a nagy mértékben léghijas csövek vannak ugyanis akképen szerkesztve, hogy a fordított irányú feszültségtől nem szenvednek, sőt. a hibás váltakozásokat szelep módjára távoltartják. A nagymértékben léghijas csöveket még más tulajdonságaik is kiválóan alkalmassá teszik fokozott frekvenciával való üzemhez a leírás bevezetésében ismertetett alapelv szempontjából, mert semilyen más csőben nem lehetséges a katodsugarak útját és ennek révén az elektronok sűrűségét a gyújtópontban ilyen módon tetszés szerint alakítani és fenntartani tekintet nélkül a kisülésnek a rezgési folyamattól függő változásaira. Tényleg azonban szigorúan meghatározott, el nem tolható, kiválóan nagy elektronsűrűségű gyújtópont feltétele a nagy frekvenciákkal elérhető eredménynek. A szétporlódási folyamatokon kivül, amelyek a gáztartalmú csöveknek rezgésekhez való alkalmazásánál útban vannak, még egy másik hátrányos körülmény is van, amely a gáztartalmú csöveknél meg nem sziitethető, azonban nagymértékben léghijas csöveknél elkerülhető. Ha ugyanis a röntgencsöveket nem nagyfrekvenciájú gépgenerátorral tartjuk üzemben, amint az nagymértékben léghijas csöveknél önmagában véve lehetséges és előnyös, hanem erre a célra rezgési kört használunk, úgy a kisülés a rezgési körtől jelentékeny eneV-giamennyiségeket von el és ezáltal a rezgési folyamat csillapítását okozza. Ennek következménye pedig, hogy a rezgés megközelítőleg aperiodikussá válik, ami a fentiekben ismertetett okoknál fogva az üzem gazdaságos alakulását lehetetlenné teszi. Gáztartalmú csöveknél nincs megadva annak a lehetősége, hogy ezt a nehézséget megszüntessük, de lehetséges ez nagymértékben léghijas csöveknél, minthogy a rezgési kört csak csekély energia elvonással ós csak azon célból alkalmazzuk, hogy segélyével a tulajdonképeni röntgenkisülést, amely egészen más energiaforrás révén táplálható, vezérelhessük ée annak nagyfrekvenciával lüktető jelleget kölcsönözzünk. Hogy ez különös esetekben miként valósítható meg, azt az alábbiakban a találmány tárgyát tevő eljárás egyes lehetőségeinek leírásánál ismertet jük. Az összes lehetőségek közös jellemző sajátságai az eddig előadott fejtegetések szerint a következők: Nagymértékben léghijas csöveket használunk ós ezen csöveknek sugárzáslétesítő elektródái között levő térben olyan villamos vagy mágneses rezgő mezőt állítunk elő, amelynek frekvenciája a műszaki célokra szolgáló váltakozó áram szokásos (egészen 125 periódusú) frekvenciáját túlhaladja. Ez a villamos vagy mágneses mező a katódsugarakat befolyásolja, amennyiben azokat mozgásirányukban gyorsítja, illetve lassítja, vagy pedig a sugarakat harántirányban eltereli. Az eljárás egyik foganatosítási módja abban áll, hogy a cső katódája és antikatódája közé kapcsolt feszültséget fokozott frekvenciával liiktetésszerűen változtatjuk, úgy hogy a kisülést a röntgencsőben közvetlenül megfelelő gépgenerátor, illetve olyan rezgési kör segélyével tápláljuk, amelyet Poulsen-féle ívvel, küldőcsővel, oltószikrapályával stb. tartunk üzemben. Az eljárás ezen foganatosítási módja további magyarázatot és rajzbeli ábrázolást | nem igényel. I Az ismertetett foganatosítási módon kí-