80228. lajstromszámú szabadalom • Pótlólagos fékhengerrel bíró légszívófék

— 4 — pótlólagos fékhengert (fékhengercsopor­tot) egyidejűleg hozza működésbe a (2) normális fékhengerrel (fékhengercsoport­tal), mig teljes (gyors) fékezés megindítá­sakor a pótlólagos fékhenger (fékhenger­csoport), a kerekek kerületi sebességének csökkenése után, önműködően jön műkö­désen kívüli helyzetébe. Ha, üzemi fékezés megindításakor, csak kis mértékű nyo­másnövekedést idézünk elő az (1) főveze­tékben, akkor a (7) féktuskóknak a (8) kerék abroncsára gyakorolt nyomása nem éri el a (9) kiegyenlítőemelő elforgatásá­hoz szükséges, a (10) rugó feszültségének beszabályozásával megszabott mértéket és így az (5) pótlólagos fékhenger, a féke­zés egész időtartama alatt, működésben marad, mert a (12) vezérlőszelep részei ekkor megtartják a rajzon feltüntetett nyugalmi helyzetüket. A leírt szelepelrendezések helyett, a működés módjának megváltoztatása nél­kül, csapos vezérmű is alkalmazható, ami­kor is ennek a célszerűen többjáratú csap gyanánt kiképezett vezérlőszervnek mű­ködtetését azonos módon a kiegyenlítő emelő végzi. A jelen vezérlőszelep előnye, a beveze­tésben már említett előnyökön kívül, még az is, hogy a meglévő, csupán normális fékhengerekkel ellátott fékberendezések­nek normális és pótlólagos fékhengerekkel bíró fékberendezésekre való átalakítását tetemesen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, mint eddig. Szabadalmi igények: 1. Pótlólagos fékhengerrel és kiegyenlítő­emelővel ellátott légszívófék, azáltal jellemezve, hogy — minden egyes fé­kezés alkalmával — a pótlólagos fék­henger (fékhengercsoport) a normá­lis fékhengerrel (fékhengercsoporttal) egyidejűleg jön működésbe úgy, hogy a pótlólagos fékhenger, bármilyen faj­tályú fékezés közben csak akkor nem hatásos, ha ismert módon, felső és alsó kamrájának a kiegyenlítőemelő segé­lyével egymással való összeköttetése útján működésen kivüli helyzetébe jön. 2. Vezérlőelrendezés az 1. pontban igé­nyelt, pótlólagos fékhengerrel és ki­egyenlítőemelővel ellátott légszívófé­kekhez, azáltal jellemezve, hogy a ki­egyenlítőemelő, működtetésekor, csak akkor idézi elő, egy elzárószerv segélyé­vel, a pótlólagos fékhenger felső és alsó kamrájának egymással való ösz­szeköttetését, ha már, ugyanazon vagy egy második elzárószerv segélyével, a fő­légvezeték és a pótlólagos fékhenger közt lévő összeköttetést megszüntette. 3. L^gszívófékekhez való, a 2. pontban igényelt vezérlő-elrendezés faganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a pótlólagos fékhengert (fékhengercso­portot) kiszolgáló (12) vezérlőszelep két elzárószervből (szelepből, csappantyú­ból vagjr efféléből) van összetéve, me­lyek közül az egyik (15, 35, 39), mely az (1) főlégvezeték és az (5) pótlólagos fék­henger alsó kamrája közt az összeköt­tetést nyitja vagy zárja, a (9) ki­egyenlítő emelő nyugalmi helyzetében, kényszermozgásúlag nyitva tartatik, ezen emelő elforgatásakor azonban, ön­működően elzáródik, míg a második (.16, 36, 40) elzárószerv, mely az (5) pót­lólagos fékhenger felső és alsó kamrája közt lévő összeköttetést nyitja vagy zárja, a (9) kiegyenlítőemelő nyugalmi helyzetében önműködően záróhelyzeté­ben marad, ezen emelő elforgatásakor elzáródásának megtörténtével, kény­szermozgásúlag megnyílik. 4. A 2. és 3. pontban igényelt vezérlő-el-i rendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy egy, a vezérlőszelep tokjában vezetett (17, 37) rúd, mely a (9) kiegyenlítő emelőnek nyugalmi helyzetéből való minden egyes elfor­gatásakor ugyanabban az irányban mozgattatik el, a szelepek egyikével (15, 35-tel) egyoldalúan, másikával (16, 36-tal) pedig szintén egyoldalúan és esetleg hézag közbeiktatásával van kapcsolva, mjmellett a rúd és a (42)

Next

/
Oldalképek
Tartalom