80227. lajstromszámú szabadalom • Nézőcső (Periskop)
H ÍWiV'llfi.iííH!1 ir-t I I műszer úgy a belépési reflektor beállítására, mint az erős vagy gyenge nagyítás számára való beállításra alkalmas haj tókészüléket igényel. Az ezáltal adott feltételeknek a találmány egy további része szerint olymódon teszünk eleget, hogy ugyanazon hajtóelemeket, melyek a belépési reflektor beállítására szolgálnak, a nagyítás változtatására is kihasználjuk. A találmány a csatolt rajzokon egy példaképeni kiviteli alakban van feltüntetve. Az 1. ábra a nézőcső felső részét hosszmetszetben mutatja. A 2. ábra a köpenycső felső részének hosszmetszete a beépített mechanizmusok és az optikai elemek egy részének nézetével. A 3. ábra a negatív lencse csúszópályájának metszete. A 4. és 5. ábrák az okulárfejen levő fogantyúelrendezést mutatják nézetben és metszetben. A nézőcső felső (1) vége fölül a sík (2} üveglemezzel, mely az (1) csőhöz képest ferdén áll, légmentesen van elzárva. A fénybebocsátó reflektort háromszögű derékszögű (3) prizma képezi. A fénybebocsátó reflektor mögött elrendezett elterelő prizima (4)-gyel van jelölve és az ezen prizma elé a merőleges fénybelépés elérése céljából, egy vékony légréteg szabadon hagyása mellett helyezett kiegészítő prizma (5)-tel van jelölve. A (4) prizmának belépési és egyidejűleg visszavető felület gyanánt szolgáló felülete (6)-tal és a második visszavető felülete (7)-tel van jelölve. (8) az erős nagyítás számára való objektív, mely egyúttal a gyenge nagyítás számára való objektív egy alkatrészét képezi, mely utóbbi két másik alkatrésze (9)-cel és (10)zel van jelölve. A (9) és (10) lencse a sugármenetbe együttesen be- ós kikapcsolható, míg a (8) objektív szilárdan van elrendezve. (11) egy kollektivlencsét fjelöl{ melynek hátsó sík felületében a műszer első képsíkja fekszik; utóbbi mindkét objekíiv-rendszer számára közös. A képmegfordító rendszer és az okulár tetszés szerinti ismert alakban képezhetők ki, Az okulartoldat (12)-nél van jelezve (4. ábra). Ugy a belépési reflektornak, mint a (9, 10) kikapcsolható lencséknek mozgatása a műszer felső végén a két egyforma (13, 14) fogasrúd segélyével történik, melyek a (15, 16) kapcsolórészek útján a műszer alsó végén levő (17, 18) fogasrudakkal vannak összekötve. A (13, 14) fogasrudak a (20) tengelyen ülő (19) fogaskerékkel állnak kapcsolatban, mely tengely a (19) fogaskerékkel szemben levő végén a (21) forgattyút hordja, mely a (22) kapcsolórúd útján a (3) belépési reflektorral van összekötve; utóbbi (23)-nál forgathatóan van ágyazva. A (20) tengelyen a (19) fogaskerélT mellett egy (24) fogasív van elrendezve, mely a (25) fogasrúdba kapcsolódhatik; utóbbi a (9) objektivrész tartóján ül. A (24) fogasívvel egy darabban a (26) körszelet van kiképezve, mely a (9) objektivelemnek a rajzon feltüntetett helyzeténél a (25) fogasrúd testének ívalakú (27) vájatába kapcsolódik. A (26) ívszeletnek a (27) vájatba való ezen kapcsolódása folytán a (25) fogasrúd ós ezzel együtt a (9) objektívelem a (20) tengely forgása dacára addig marad ugyanazon helyzetben, míg a (24) fogasív fogai a (25) fogasrúd fogaival kapcsolatba jutnak. Ilymódon tehát a (3) belépési reflektor a (13, 14) fogasrudak működtetése által beállítható, anélkül, hogy egyidejűleg a (9) objektív rész eltolása bekövetkeznék. A (10) objektivrész a (28) forgótestben ül, melynek forgáscsapja (29)-nél van feltüntetve. A (28) forgótest a szögalakú (30) hasítékkal van ellátva, melybe a (13) fogasrúdon ülő (31) csap kapaszkodik. A (13) fogasrúdnak a rajzon feltüntetett helyzetből fölfelé és lefelé való mozgatásánál a (31) csap a (30) szöghasítéknak csakis egyik karjában mozog, úgy hogy a (28) forgótest a (10) lencsével együtt nyugalomban marad és egyidejűleg el van reteszelve. Ezen mozgási szakasz alatt a (26) ívszelet a (27) vájattal áll kapcsolatban, úgy hogy egyidejűleg a (9) objektivrész is nyugalomban van. Mihelyt a (31) csap annyira fölemelkedett, hogy a szöghasíték (32) sarokkivágásábii
