80118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különösen a fajlődő lúdtalp visszafejlesztésére

Megjelent 1922. évi december lió 12-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80118. szám. I/b. OSZTÁLY. Berendezés különösen a fejlődő lúdtalp visszafejlesztésére. PERLUSZ DEZSŐ MŰSZAKI VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 julius hó 24-ike. A lúdtalp azáltal keletkezik, hogy járásnál és az állásnál a test súlya a lábat kifordítja, még pedig olymódon, hogy a belső láb-szél sülyed, a külső pedig emelkedik. Ha a láb huzamosabb ideig ezen helyzetben működik, a láb csontjai a helytelen irányú terhelés következtében széttolódnak és a súlyos, merev lúdtalp képe áll elő; a lábboltozat lelapul, a láb egészében szétterül. Ha ellenben a lábat, amikor még szerkezete rendes vagy megközelítőleg az, egy a szokásos sarkot is számításba véve, hátulról belülről felülről, előre le ós kifelé lejtő felületre állítjuk, akkor ezen felület ellennyomása a rajta nyugvó lábat olyan helyzetbe hozza, hogy a belső lábéi a külsőhöz képest emelkedik. E helyzetben a nehézségi erőnek a lábait ellapító hatása kisebb és a lábboltozatot fentartó izomzat erőhatása jobb. Ezért lúdtalp megelőzésére, kezdődő lúdtalp kezelésére és egyáltalában a láb tartós munkaképességének emelésére célszerű a cipő talpát úgy alakítanunk, hogy az a fentebb említett felületnek feleljen meg. Ezt elérhetjük, ha a cipő sarkát és talpát már készítése alkalmával így képezzük ki (orthopéd cipő), elérhetjük továbbá, ha a kész cipőbe megfelelő betétet alkalmazunk. Mindkét eljárás, különösen a mai időben, költséges és körülményes; tekintettel a lúdtalpra alkatuknál ós a reájuk rótt munka következtében hajlamos egyének óriási számára, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy minden második embernek volt, van vagy lesz lúdtalpa — igen célszerűnek mutatkozik olyan olcsó és könynyen alkalmazható segédeszköznek az alkalmazása, melynek révén a közönséges cipőt néhány pillanat alatt a lúdtalp megelőzésére és gyógyítására alkalmas cipővé alakíthatjuk át, mely amellett a cipősarok és talp tartósságát fokozza és ezen előnyös sajátságai mellett különböző méretezés folytán széleskörű egyéni alkalmazást is megenged. Kifejlődött lúdtalpnál a láb csontjai eltolódnak, a láb ellaposodik, szétterül ós így a csontokat összetartó izmok és ízületi szalagok túlságosan feszíttetnek, miáltal megnyúlnak s a láb összetartása tovább csökken. A láb csontjai a kifejezett lúdtalp keletkezésénél nagyjában úgy mennek széjjel, hogy a hátsó láb belső éle sűlyed, külső éle emelkedik, az előlábnál pedig fordítva. A lúdtalp kezelésénél tehát rendkívül előnyös olyan eljárás alkalmazása, mely az éjjeli pihenés alatt a széttolódott lábcsontokat összefogva, a láb eredeti szer-