80109. lajstromszámú szabadalom • Épületszerkezet

útján azokkal önsze van kötve, úgy hogy az egyes keret lemezek hordképes alkatele­niet képeznek. Ezeket a Icmezalakú. a tető felé eső ré­szen hajlított szállítható alkatelemeket gyári üzemben körülbelül 1—2 m. széles­ségben állítjuk elő és egyszerűen egy­másra helyezzük, mi mellett azoknak egy­másnál való összeköttetése olyképen tör­ténik, hogy az egyik alkatelemnél a köz­benső párnafák vég darabjai csapszerűen kiáltanak és összeállításnál a lköveftkező keretlemez héjazási üregébe nyálnak, mi­meHett egymással való összeköttetésük szegelés vagy csavarok útján történik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő épületszerkezet egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra az épület harántmetszete. A 2. ábra annak elölnézete. A 3. ábra a keretlemezek részletrajza. Az (Rl, R2, RS) keretiemessek egymás mellé vannak helyezve. Az 1. ábrában az (Rl) keretlemeznek a ház másik oldalán levő (Rl') keretlemezzel való összekötteté­sét a tertőcsúcsban mutatja. Az (a) héja­zatdeszkák a fai külső oldalfalát, az (i) héjazatdeszkák az épület belső oldalfalát képezik. Ezeket a héjazatdeszkáka t a (d) párnafák egymástól ineghaitározott távol­ságban tartják. A héjazatdeszkák a párna­fákhoz hozzá vannak szegelve. Az egyes (a) és (i) héjazatok több deszkarétegből is állhatnak. Általában a deszkákra erősített szigetelőanyag következtében egy deszka­réteg is elégséges. Azon körülmény folytán, hogy az (a) ós (í) deszkarétegek úgy vannak egymással egyesítve, hogy hosszrostjaik u csarnok harántirányál>an a fal alsó élétől a tető­zet csúcsáig futnak, olyan hordkéi»es vá­zat kapunk, amely átlönélkiili rácsos tartó módjára hat és migyon merev..A talál­mány tárgyát tevő épületszerkezetnél egy­szerű módon a tető és incmiyczcthéjuziitot tartó alkatelem gyanánt hasznosítjuk. s/jciuImmi az eddig ismeretes héjazató* te­tőzet- és falszerkezetekkel, amelyeknél a héjazatót nem hasznosítják tartó alkat­rész gyanánt, hauem csupán lefödésre. Az ismertetett módon előállított (R) lemeze­ket vagy kereteket előnyösen kényelmes szerelés céljából a tetőzet csúcsában köt­jük össze egymással és pedig egyszerű csávái-összeköttetés útján, esetleg hossz­gerenda közbeiktatása mellett. Mindkét héjazat alatt vagy fölött (m) szigetelőanyag helyezhető el, amely gya­nánt kéregpapíros, nemez, szigetelő máz­bevonat használható. A szigetelőanyag felvitele már a gyártás helyén történhet. A héjazatok között levő köz szigetelő­anyaggal, például kovafölddel, tőzeggel, salakkal vagy máseffélével tölthető ki. A külső héjazatot adott esetben kéregpapí­ros-, bádog- vagy másefféle burkoWttal láthatjuk el, inig a héjazat belső oldalát már a gyártáskor telített kéregpapirossal, kárpittal vagy máseiffélével vonhatjuk be. A keretlemezek tehát a gyártási helyen teljesen használatra készen készülnek el, mire az építkezési helyre szállítjuk azokat és a legegyszerűbb módon építjük össze, úgy hogy az építkezés helyén nagyobb munkát már nem kéli elvégezni. Magától értetődik, hogy két (a) és (i) héjazat he­lyett három vagy több, egymástól az is­mertetett módon elkülönített héjazat al­kalmazható. Tökéletesebb szigetelés céljá­ból előnyős, ha a héjazatok között levő közt rekeszekre osztjuk, ami közbenső (z) kéregpapírrétegek alkalmazása útján tör­ténik és pedig mindjárt a lemezek gyártá­sánál. Ezen elrendezés révén külső és belső vagy mindkél héjazat burkolása ese­tén u végzett kísérletek szerint hőválto­zásokkal szemben különösen előnyös és hajtásos szigetelés érhető el. Oly kiképzés is lehetséges, amelynél a deszkák nem futnak végig egészen a tető­zet csúcsáig, hanem nagy hosszak esetén, amelyek számára a rendelkezésre álló deszkaliossz nem elégséges, a fal alsó széle és n tetőzet között eltolt illesztések alkal­mazhatók, amelyekhez természetesen meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom