80104. lajstromszámú szabadalom • Lakat

Megjelent 1922. évi december lió 12-én. M A G YA R KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80104. szám. VTII/d. OSZTÁLY. Lakat. KEITNER SÁNDOR LAKATOSMESTER BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 30 ika. A találmány tárgya lakat, melyet csuklósan egymáshoz erősített, nyitható kengyelfelek és a kengyelfeleknek a forgásponton túlnyúló ékalakban keskenyedő szárai közé tolható és betolt helyzetében rögzíthető, ékszerűen működő zárótest jellemeznek, melynek belsejében kulcs segélyével nyitható rekesztők vagy hasonló záróelemek vannak elrendezve. A kengyel két fele üreges és belsejükben célszerűen keményacélbetétek vannak elrendezve, melyek a kengyel átfűrészelósét lehetetlenné teszik. A zárótest az ollószerűen nyitható kengyelfelektől különállóan képezhető ki, vagy azzal csatlórudak, láncok vagy hasonlók útján köthető össze. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképen vett kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a lakat ós a vele csatlórudak útján összefüggő zárótest elölnézete a zárótest behelyezése előtt, a 2. ábra a lakat és a zárótest oldalnézete, a 3. ábra a zárótest hosszmetszetét és a rekesztők elrendelését nagyobb léptekben mutatja. A lakatkengyel az (1) csapok körül elforgatható üreges, nyitható és zárható (2, 3) kengyelfelekből áll, melyek belsejében a (4, 5) keményacélbetétek vannak elrendezve. A (4) keményacélbetét vége a (3) kengyelfél üregébe nyúlik. A (2) és (3) kengyelfeleknek az (1) csapokon túlnyúló (2a, 3a) szárai ékalakban keskenyednek (1. ábra) oly célból, hogy a megfelelő alakú, ékszerűen működő (6) zárótesitnek a (2a, 3a) szárak közé való tolása és helyzetében való rögzítése után a (2, 3) kengyelfelek zárt helyzete biztosíttassák. A (6) zárótest a (7, 8) csatlórudak útján az egyik kengyelszárhoz erősíthető. A (S) zárótesten a (10) rekesztők befogadására szolgáló (9) tok van elrendezve. A (10) rekesztőknek a (9) tok nyílásain 'kinyúló végei a zárótestnek a kengyelszárak közé való tolásakor a (11) rúgók hatásával szemben a (9) tok belsejébe nyomódnak és a (2b,;

3b) bordák, illetve ütközők fölött való elhaladásuk után a (9) tokból kiemelkedve, a zár őt estet betolt helyzetében a (2b, 3b) bordák segélyével rögzítik. A (10) rekesztők és a (11) rúgók alakja és elrendezése lényegében nz ismert Wertheim-rendszerű zárakéval megegyezik, azonban ezen rekesztők helyett tetszés szerinti más záróelemek is alkalmazhatók. Annak megakadályozására, hogy hoszszabb kulcs segélyével a rekesztőket ki le-