80050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés Röntgen- vagy más hasonló sugarak minőségi és mennyiségi mérésére

nak példaképen vett foganatosítási módját vázlatosan tünteti fel. A tetszőleges szerkezetű (1) Röntgenlámpa egy szintén tetszőleges berendezésű (2) szeléncellára veti sugarait; ezen szeléncellán a (3, 4) kapcsoknál bevezetett és az (5) ellenállás által kellőleg beszabályozott áram folyik át, mely egy (6) ampéremérőn át a (7, 8, 9, 10, 11, 12) úton a szeléncellához halad és a (13) vezetéken át a (14) kapocshoz tér vissza. A (7, 14) kapcsok közötti feszültséget a (15) feszültségmérő (voltméter) méri. A (6) ampéremérő (16) mutatójával kényszermozgásszerűen együtt mozog vagy ezen mutatóval egy darabot képez egy a mutatónak esetleg egyszerű meghosszabbítása gyanánt is kiképezhető (17) kar, melynek végén harántirányban egy (18) tű van alkalmazva; ezen tű két oldalán kis légközzel egy-egy (19. 20) sín van elrendezve, mely sínek úgy vannak ala" kítva, hogy a (18) tű állandóan a (19, 20) sínek között halad. A (20) sín és a (18) tűnek ezen sín felé irányzott hegye között mozog a (21) szalag, mely a (22) tekercsről fejtődik le és a (23) tekercsre csévélődik fel. A (21) szalag a rajzon fel nem tüntetett óramű behatása alatt egyenletesen halad el a (18) tű előtt. A (19, 20) síneken egy tetszőleges forrásból eredő megszakított, magasfeszültségű áram. folyik át, melynek feszültsége olyan, hogy képes a (19, 20) sínek és a (18) tű hegye közötti légrést átütni. Célszerűen hozzákapcsolhatjuk a (19, 20) síneket az (1) Röntgenlámpa induktorálioz, azonban tekintette] annak túl nagy feszültségére, megfelelő ellenállással a kapcsolást csak a (24) transformátor közbeiktatásával eszközölhetjük; a (24) transformátor (25, 26) kapcsai azonban tetszőleges alkalmas hálózathoz is lehetnek kapcsolva. Ezen berendezés működési módja a következő: Az ampéreméter (16) mutatója a Röntgen-sugárzás intenzitásának változásaihoz képest kileng, mert a (2) szeléncella ellenállása ezen sugárzás erősségének mértékében változik. A (16) mutatóval együttmozog a (18) tű és a (25, 26) kapcsok között bevezetett áramlökések folytán a (18) tű hegye és a (20) sín között átugró apró szikrák a (21) szalagon kis pontocskákat égetnek ki, melyek ezen a szalagon a 2. ábrán feltüntetett, folytonos (27) görbét adják. Látható, hogy a (16) mutató kilengéseinek regisztrálása megtörtént anélkül, hogy az ampéremérő működését vagy adatainak helyességét hátrányosan befolyásoló súrlódó részek alkalmaztatnának, miután a regisztrálást az átütő szikrák végzik, melyek semmiféle mozgási ellenállást az ampéremérő számára nem képeznek. Az áramlökéseket esetleg a (16) mutatón át is vezethetnők oly kép, hogy a szikrák a mutató hegyénél keletkeznek, azonban a rajzon látható szerkezeti megoldás előnyösebb. Ámbár a (21) szalagon keletkezett, a 2. ábrán vonalkázott terület nagyságából már lehetne következtetéseket vonni az aplikált ármennyiség, a dosis nagyságára, mégis ajánlatos oly külön eljárás alkalmazása, mely külön számítások és mérések nélkül közvetlenül egységekben adja meg úgy az időegységben aplikált Röntgensngármennyiség egységeinek számát, mint a teljes összmennyiségét. Ezen célra a (2) szeléncella áramkörébe be van kapcsolva egy pl. U-alakú edény, melyet folyadékkal, pl. vízzel töltünk meg oly módon, hogy az (A) és (B) csapokat megnyitva a (D) tölcséren keresztül az U-cső mindkét szárát megtöltjük folyadékkal. Majd az (A) csap elzárása után a (C) csapon keresztül a (29) csőből a folyadékot az ,.0" jelzésig kifolyatjuk; ennek megtörténte után a (C) csapot újból zárjuk. Már most, ha a folyadékon az áram keresztülhalad, úgy a folyadékból az áthaladó árammennyiséggel arányos menynyiséget fokozatosan megbont. Ennek megfelelően a (28) szárban a folyadékfelszín a keletkező " gázelegy által fokozatosan leszoríttatok. A (28) száron alkalmazott beosztáson már most a megbontott